2008 január 13. vasárnap

Reggeli: zabkása, alma, egy pohár tej, vitamintabletták

Reggel / délelôtt:
09:00 kiporszívoztam a házat, mindenütt lomtalanítottam, mert ma délután a Price-ék jönnek nálunk ebédelni, uzsonnázni, valamint Andrée, a francia barátnônk, a Sarah, és a mama (szokás szerint). Pénteken is kiporszívoztam már a házat, de sajnos mióta végre beraktuk a padlásba a karácsonyi fát, a szônyegek tele voltak (mûanyag/plasztik) tûlevelekkel {pine-needles}.
10:30 a Lois elment kocsival a templomba. Én pedig felmentem az egyik vendégszobánkba, néztem egy DVD-t, amit béreltem az angol Amazontól. A címe Veronika két élete (francia-lengyel film, amely 15 évvel ezelôtt a Cannes-i zsûrinek nagyon tetszett: egy csomó díjat nyert): mégis nem tetszett nekem, bár a DVD-technológiának köszönhetôen legalábbis a film párbeszéd nélküli sok uncsi képsora{sequences} alatt a gyors elôretekerés {fast forward} gombot lehet megnyomni. A konyhából a sülô disznóhús illata szûrôdött ki {filtered out}, és a film alatt idôrôl idôre oda beugrottam, valamit bekapcsoltam vagy valami mast kikapcsoltam.
13:00 a Lois, a Price-ék, Andrée, a mama és a Sarah érkezett, heten ebédeltünk az asztalnál.

Ebéd: sült disznóhús sült burgonyával, sárgarépával és a saját kertünkben termesztett kellbimbóval, fehérbor, utóételnek választék: gyümölcskosár{mince tart} tejsodóval {with custard}vagy gyümölcsös kocsonya {a fruit jelly} habbal

Délután:
14:30 leültünk a nappaliban, és csevegtünk heten
16:00 a mama álmos lett, így ôt és Andrée-t hazavittem kocsival, ugyanakkor a Sarah is távozott.
18:00 a Price-ék is távoztak

Uzsonna: szendvicsek, sütemények, lángos {scone(s)}, tea

Este:
19:30 leültünk a nappaliban, tévéztünk, láttuk a “Lark Rise to Candleford” címû viktoriánus jelmezes dráma elsô epizódját, utána a “Sense and Sensibility” címû viktoriánus jelmezes dráma utolsó epizódját is.
Kétségkívül a XIX. század ennek az országnak a leghosszabb százada volt: bizonyára legalább 250 évig tartott, a szerény{humble} becsléseim{my estimates} szerint. Persze abban az idôben nagyhatalom voltunk, az tény, így hosszú feladatlistánk volt, Anglia próbált (felkérés nélkül {without being asked}) világrendôr lenni, és ehhez valószínûleg nem volt elegendô a szokásos 100 év.

Idôjárás: esôs, szeles, hideg