2009. augusztus 13. csütörtök

Fotó: Alison és Rosalind

Fotó: Josie és Lois

Délelőtt szorgoskodtunk a nappaliban, az ebédlőben, a konyhában, a fürdőszobában és a vendégszobákban: bababiztossá tettük az egész házat, mert Alisonék ma délután érkeztek meg. Ebédeltünk kettesben a kertben, aztán felmentünk az emeletre és belebújtunk az ágyunkba. Kicsit visszás volt a helyzet, mert még ágyban voltunk, amikor Alison felhívott: azt mondta, hogy 15 perc múlva érkeznek meg. Villámgyorsan öltözködtünk és felkeltünk.

Teáztunk, aztán játszottunk a kis Josie-kával és a kis Rosalinddal a kertben és a házban. Öten vacsiztunk, aztán Alison megfürdette és a második vendégszobában lefektette a két gyereket. Aztán totál kidőltünk harman...zzzzzzz!!!!

2009. augusztus 12. szerda

Fotó: a mai búcsúfotók Istvánról, Máriáról és Laciról

Fotó: Istvánék a pécsi „Szőlőskert” étterem előtt 1994-ben, amikor először megismerkedtem a családdal – István és Mária, az idősebb fiúk, Márci és a fiatalabb fiúk, Laci

Reggel 8-kor gyalog átmentem a mamához. Kitettem a mama kukáját, mert holnap lesz a gyűjtési nap. Teát főztem és csevegtem vele egy órányit, aztán hazajöttem.

Fél kilenckor István és Mária felkelt és reggelizett. Tízkor Laci, a fiuk lecsoszogott a lépcsőn és bekapott futtában egy kávét. Kaja után mindenki kijött a ház elé a hagyományos búcsú fotózásra (lásd a képeket). Aztán kocsival elmentünk „Nagy kopasz John”-hoz, aki Redmarleyban lakik. Kb 35 percig tartott az út. Leraktam a magyar barátainkat, aztán hazajöttem, és ebédeltünk kettesben Loisszal.

Kaja után felmentünk az emeletre és belebújtunk az ágyunkba. Kicsit visszás volt a helyzet, mert két órával később még mindig ágyban voltunk, amikor a mama felhívott. Azt mondta, hogy az új kombi-cirkója veszélyes állapotban van (a leggyakoribb panaszkodása), de azt válaszoltam, hogy ne aggódj, nem fog felrobbanni - szóval végül sikerült megnyugtatnom. Felkeltünk és teáztunk kettesben a nappaliban. Aztán munkához láttam az emeleten és „megágyaztam” a két vendégszobában, tudniillik lehúztam az ágynemű „felső rétegét”, és felfedtem az „alsó réteget” – hurrá!

Fél hatkor Sarah megérkezett a melóból és vacsiztunk hármasban.

2009. augusztus 11. kedd

Fotó: a térfigyelő kameránk lecsap az út másik oldalán Jant váro 3 magyar barátunkra: István, Mária és Laci – várnak, várnak, fel és alá járnak…(és dohányoznak!)

Fotó: a mosókonyha ablakpárkányán - a magyarok cigarettás doboza és a hamutartó, amit használnak

Lois és én reggel fél nyolckor reggeliztünk. Kaja után gyalog átmentem a mamához, teát főztem és csevegtem vele egy órányit. Aztán hazamentem.

Tízkor István és Mária felkelt. Kimentek a kertbe dohányozni és kávézni, aztán reggeliztek kettesben az ebédlőben. Kaja után csevegtünk négyen a nappaliban.

Délben István fia, Laci felkelt és reggelizett. Aztán Istvánék gyalog elmentek a városba a boltokban körülnézni. Délután háromkor találkájuk volt Jannal, István egyik ismerősével. Miután távoztak, mi ebédeltünk kettesben a kertben aztán kiszaladtunk a sarki közértbe tejet és hagymát vásárolni. Hazajöttünk és felmentünk az emeletre és lefeküdtünk egykét órára.

Fél négykor felkeltünk. Én zuhanyoztam, majd neteztem, Lois pedig munkához látott a konyhában, és elkezdett chutney-t készíteni.

Fél hatkor Sarah megérkezett a melóból, és tíz perccel később Istvánék megérkeztek és átöltözködtek, aztán Jan megérkezett és elvitte kocsival a három magyar véndegünket a házába vacsorázni.

A magyarok távoztak és mi vacsiztunk hármasban. Kaja után Sarah elrohant a saját lakásába, mi pedig letelepedtünk a nappaliban és tényleg kidőltünk...zzzzz!!!

2009. augusztus 10. hétfő

Reggel kilenckor négyen reggeliztunk Istvánnal és Máriával. Laci, a fiuk féltízenegykor kelt fel, de mégiscsak fiatal! Délben Istvánék gyalog elmentek a városba. Találkájuk volt István egyik ismerősével, Sarah nevű tanárral, aki a hotel managementet tanítja a helyi egyetemen. István fia, Laci gondolkodik rajta, hogy beiratkozik-e egy ilyen kurzusba Svájcban.

Ebédeltünk ketten, aztán felmentünk az emeletre és lefeküdtünk. Háromkor keltünk fel és teáztunk. Aztán leültünk és megnéztük az emaileket.

Ebédeltünk ketten, aztán felmentünk az emeletre és lefeküdtünk. Háromkor keltünk fel és teáztunk. Aztán leültünk és megnéztük az emaileket.

Este fél hatkor Sarah benézett és kivette az adag vacsorát és a holnap uzsonnatáskát, amit készítettünk neki. Hatkor Istvánék megérkeztek és öten vacsiztunk. Kaja után Laci és Mária elment az emeletre zuhanyozni és netezni, mi pedig letelepedtünk Isvánnal a nappaliban és csevegtünk.

2009. augusztus 9. vasárnap

Fotó: István és Mária, a pécsi barátaink

Reggel 9-kor gyalog átmentem a mamához, teát főztem és csevegtem vele egy órányit. Rendeztem a kis tablettatartó doboz segítségével a mama orvosságát a jövő hétre. Hazajöttem.

Munkához láttam a házban. Kitakarítottam és kiporszívoztam a földszinti szobákat, mert ma este érkeznek meg a pécsi barátaink, István és Mária, a felesége és László, a fiuk. Lecsekkoltam az autónk abroncsait, de tökéletes volt a nyomás, nem kellett pumpálni – hurrá!

Ebédeltünk ketten a kertben, aztán felmentünk az emeletre és lefeküdtünk másfél órára. Aztán felkeltünk, teáztunk és csevegtünk a kerti asztalnál. Lois bement a házba és leült a gép elé és ellenőrizte az emaileket. Én pedig meglocsoltam a veteményes ágyakat, aztán én is bementem a házba, leültem egy gép elé és megnéztem az emaileket. Néhányszor ennek-annak nekirugaszkodtam, de valamifajta üresjárat volt az agyamban, mert vártunk a vendégeinkre: de nem tudtuk, hogy pontosan mikor fognak eljönni.

Vártunk, vártunk, fel és alá jártunk! Végre megérkeztek: lásd a képet! Sok csodálatos ajándékot hoztak: kolbászt, pálinkát, házi kajszi lekvárt, egy ötven éves erdélyi falfedőt is (lásd a képet: a kanapé tetejére tettük a falfedőt, István és Mária mögött)....

2009. augusztus 8. szombat

Fotó: a nemzetközi vendégágyunk (üresjárat alatt!)

Reggel 7-kor kocsival elmentem, és betértem először a környékbeli „Jet” benzinkútba tankolni. Utána továbbmentem a Sainsburysbe a szokásos heti bevásárlást végezni önmagunknak is a mamának is. De nem vettem semmi friss ételt. Hazajöüttem és ide-oda beraktam azt, amit vettem.

Aztán másodszor kocsival elmentem a Sainsburysbe, de ez alkalommal Loisszal együtt, és csak a friss ételt vettünk. Még fájt Lois háta, így nem tudott bevásárlókocsit tolni, tehát ő kiválasztotta, amit akar, én meg toltam. Hazajöttünk és ide-oda beraktam ezt a friss ételt, aztán gyalog átmentem a mamához, és átadtam neki a „mamatápot”. Teát főztem és csevegtem vele egy órányit. Aztán hazajöttem.

Munkához láttam a házban. Kitakarítottam és kiporszívóztam egy másik vendégszobát, ahol a pécsi barátaink, István és Mária fog aludni. Amint tegnap az első véndégszoba esetében, megint „kétszer” megágyaztam, mert miután Istvánék távoznak (kedden), Alisonék meg fognak érkezni négyöt éjszakára. Szóval úgy ágyaztam meg, hogy István és Mária tiszta dupla lepedője alatt Ali és Ed tiszta dupla lepedője „lapuljon”, hasonlóképpen Istvánék párnahuzatain és paplanhuzatán belül Alisonék párnahuzatai és paplanhuzata „lapuljon”. Ó jaj, megszakadtam a munkában!

Ebédeltünk ketten a kertben, aztán felmentünk az emeletre és lefeküdtünk. Lois pátyolgatott engem és teát hozott nekem az ágyba. Háromkor felkeltünk és teáztunk a kertben: tea és csoki – fincsi!!! Aztán leültünk a gépünk elé és megnéztük az emaileket.

Vacsiztunk kettesben a kertben. Kaja után, meglocsoltam a növényeket a veteményes ágyakban, aztán letelepedtünk a nappaliban és tévéztünk. Egy BBC Proms hangverseny ment: nekem Pjotr Iljics Csajkovszkij első zongoraversenye volt a koncert fénypontja.

Fél tízkor a pécsi barátunk, István telefonált, hogy holnap este hat óra után érkeznek meg Máriával, a feleségével és Lacival, a fiukkal, és nem kell nekik vacsora.

2009. augusztus 7. péntek

Reggel telefonáltam a WH Smiths könyvesboltnak: kérdeztem, hogy megérkezett-e az a 3 könyv, amit rendeltem két hete a mama kedvéért. Válaszolták, hogy nem. Ó jaj!

Munkához láttam a házban. Kitakarítottam és kiporszívóztam az egyik vendégszobát, ahol a fiatal magyar barátunk, Laci fog aludni. Megágyaztam, aztán totál kidőltem...zzzzz! Még fájt Lois háta, így nem tudott segíteni sajnos.

Ebédeltünk ketten a kertben. Kaja után felmentem az emeletre és lefeküdtünk egy órára. Felkeltem és leültem a gép elé és megnéztem az emaileket. Három órakor teáztunk a kertben.

Négykor gyalog átmentem a mamához. Teát főztem és csevegtem vele egy órányit, aztán hazajöttem.

Fél hatkor vacsiztunk ketten a kertben, aztán letelepedtünk a nappaliban és tévéztünk: egy BBC Proms koncert ment, de sajnos modern (XX. századi stílusú) volt a zene – grrr! De nem kapcsoltuk ki, csak lehalkítottuk: én a regényemre koncentráltam (tudniillik az angol író, Graham Greene 1960-as „Egy kiégett ember” című regényre). Lois pedig a mai napilap keresztrejtvényét fejtette.

2009. augusztus 6. csütörtök

Reggel fél tízkor gyalog átmentem a mamához. Teát főztem és csevegtem vele egy órányit. A látogatásom alatt a mama barátnője, Ann benézett és átadott a mamának egy Keresztény Tudomány felekezettel kapcsolatos könyvet. Ann távozott, és én hazajöttem. Hazafelé jövet beugrottam a falusi könyvtárba és kivettem négy regényt.

Hazaértem és lenyírtam a ház előtti füvet, és elkezdtem nekivágni a ház mögötti fűnek, de sajnos hirtelen leállt a fűnyírógép, és nem tudtam, hogy miért: frusztráció a köbön! Ebédeltünk a kertben, de lassan megeredt az eső, és kénytelenek voltunk a házba rohanni – ó jaj!!!!

Kaja után felmentem az emeletre és lefeküdtem...zzzzz! Kettőkor felkeltem és leültem a gép elé és megnéztem az emaileket.

Négykor másodszor gyalog átmentem a mamához. Visszahúztam a mama kukáját a ház mögé, mert ma volt a gyűjtési nap. Hazajöttem.

Hatkor Sarah megérkezett és vacsiztunk hármasban. Kaja után Sarah elrohant a saját lakásába kitakarítani. Mi pedig letelepedtünk a nappaliban és tévéztünk...zzzzz!!!

2009. augusztus 5. szerda

Reggel nyolckor gyalog átmentem a mamához, teát főztem és csevegtem vele egy órányit. Kitettem a mama kukáját, mert holnap a gyűjtési nap. Hazajöttem.

Délelőtt tizenegykor gyalog elmentem a faluba. Beugrottam a falusi postára és átadtam egy csomagot. Kiderült, hogy hétfőn a tavozó vendégünk, Leon nem csak egy pulcsit, hanem egy zsekit is hagyott maga mögött. Reméljük, hogy nem lesz egy másik ruhadarab, amit a postára kell vinni.

Ebédeltünk ketten. Kaja után felmentem az emeletre és lefeküdtem, szundítottam egyet. Lois pedig leült a gép elé és ellenőrizte az emaileket.

Négykor gyalog átmentem másodszor a mamához. Etettem Polly-t, a mama macskáját, mert a mama még nem tudott lehajolni a hátfájása miatt. Hazajöttem.

Hatkor Sarah megérkezett a melóból és vacsiztunk hármasban. Kaja után Sarah elrohant a saját lakásába kitakarítani. Lois leült a gép elé és a családfájával kapcsolatos kutatásokat végzett. Én pedig huppantam a kedvenc fotelomba és tévéztem...zzzzz!!!!

2009. augusztus 4. kedd

Kilenckor gyalog átmentünk a mamához, teát főztünk és csevegtünk vele egy órányit. Úgy látszik, hogy kicsit gyógyult a mama hátfájása. Távoztunk, és sétáltunk egyet a falu körül. Leballagtunk az újságárushoz és fizettük a havi számlát, aztán hazajöttünk.

Munkához láttunk a mosókonyhában. Lefejtettük a két demizson egresbort, amit két hete készítettünk, és közben sterilizáltuk a borkészítési eszközeinket is. Végül az egresbort két frissen mosott és szerizált demizsonba öntöttük. Láttuk, hogy még nem kész a bor, hogy üvegekbe töltsük.

Aztán Lois elkezdte készíteni az ebédet. Én pedig kondiztam a nappaliban egy félórányit. Ebédeltünk ketten, aztán én felmentem az emeletre és lefeküdtem...zzzz. Két órakor felkeltem, leültem a gép elé és megnézte az emaileket. Lois közben szorgoskodott a konyhában: megcsinálta a szokásos heti vasalást.

Hatkor Sarah megérkezett a melóból és vacsoráztunk hármasban. Kaja után Sarah elrohant, mert randija volt Francisszal, az álmai lovagjával. Mi pedig letelepedtünk a nappaliban és tévéztünk.

2009. augusztus 3. hétfő

Fotó: a franciaágy, amelyben Leon és Joan aludt – végre üres!!!

Reggel 8-kor a mama telefonált, hogy keresi a fájdalomcsillapítóit de nem találta meg. Gyalog átrohantam hozzá és megtaláltam a mama tartalék fájdalomcsillapítóit az ágy melletti fiókban, és neki átadtam. Teát főztem és csevegtem vele egy félórányit, aztán hazajöttem.

Kilenckor négyen reggeliztunk Leonnal és Joannal, aztán a vendégeink összekapták magukat és távoztak: ma este Leon Kent megyében lakó öccsével megszállnak.

Tízkor „Magyar Mike” megérkezett, és magyarul tanultunk. A pécsi barátunk, István akar Mike-kal megszállni augusztus 15-17: harman lesznek, mert István a feleségével, Máriával is a fiatalabb fiukkal, Lacival is jön. De Mike azt hiszi, hogy túl kicsi a háza. Csak két hálószoba van benne, és a második szoba zsúfolásig tele van kacattal. Mindez nagyon nagyon kínos Mike számára, mert szeptemberben Mike és a felesége, Mary meg fog szállni István nyaralóházban a Balaton közelében.

Háromnegyed 12-kor Mike távozott, és végre egyedül voltunk – hurrá!!! Totál kidőltünk....zzzzzz. Ebédeltünk a kertben, aztán én felmentem az emeletre és lefeküdtem, szundítottam egyet. Lois szorgoskodott a konyhában, készítette Sarah holnapi uzsonnatáskáját.

Délután felfedeztük, hogy Leon hagyott maga mögött egy kellemetlen pulcsit: kiderült, hogy a kis pulcsi pihen békésen egy fotelen. Lois becsomagolta és elvitte a falusi postára – Leon öccsének küldte.

Ötkor a mama telefonált, hogy nem tud lehajolni a hátfájása miatt. Kéte tőlem, hogy átmenjek és etessem Polly-t, a mama macskáját, sőt megfordítsam a mama matracát, mert nagyon kényelmetlen lett. Átmentem a mamához, és vittem magával még egy doboz fájdalomcsillapítót. Etettem Polly-t és megfordítottam a mama matracát, aztán hazajöttem.

Hatkor Janet, a barátnőnk megérkezett, és kicsit később Sarah, a fiatalabb lányunk is megérkezett és vacsoráztunk négyen. Kaja után Sarah elment sétálni egyet a falu körül, aztán elrohant a salsaórára.

Fél nyolckor a templom igehirdetô bizottságának a többi tagja megérkezettt a havonkénti találkozóra: összesen öten voltak – Lois, Janet, Marianne, Alfie és Gillian. Én pedig felmentem az emeletre és leültem a tartalék gép elé és ellenőriztem az emaileket.

2009. augusztus 2. vasárnap

Fél kilenckor négyen reggeliztunk, aztán Lois, Leon és Joan kocsival elment a templomba. Én pedig munkához láttam a konyhában, befejeztem a mosógatást – de oké, nem nagy kunszt!

Aztán gyalog átmentem a mamához, teát főztem és rendeztem a kis tablettatartó doboz segítségével a mama orvosságát a jövő hétre. Csevegtem vele egy órányit, aztán hazajöttem és kikapcsoltam.

Végre egyedül voltam, végre magamra maradtam a gondolataimmal – hurrá!!! Tehát tényleg kidőltem....zzzzzz!!!!

Egykor Lois hazaért, és kocsival elmentünk a barátnőnk, Gillian anyjához, Murielhez. Tizenketten vacsoráztunk Leonnal, Joannal és a templom más tagjaival. Kaja után kisütőtt a nap és beszélgettünk és teáztunk a kertben. A szomszédban barbecue-partyt tartottak: tényleg jó volt a szaga – mmmmmm!!!!!

Négy óra körül ketten hazajöttünk és megint teáztunk a kertünkben: Leon és Joan azonban kocsival elment Gillianhoz, hogy Peterrel, Gillian férjével beszélgessenek – Peter ME-ben (más szóval Myalgic Encephalomyelitis-ben vagyis krónikus fáradtság szindrómában) szenved, és nem sokat kimegy a házból.

„Magyar Mike” telefonált, hogy nem biztos, hogy tud-e három magyarnak (3 pécsinek: Istvánnak, Máriának és Lacinak) szállást adni két hét múlva, mert szerinte túl kicsi a háza. De azt is mondta, hogy ő és Mary, a felesége nagyon lelkesedik azért, hogy utazzanak velünk jövőre Franciaországra – hurrá!!!

2009. augusztus 1. szombat

Fotó: a térfigyelő kameránk lecsap az Észak-Angliából érkező dél-afrikai barátainkra, Leonra és Joanra (az elővigyázatos Leon gyorsan elbújik Lois plüsstigrise mögött, Joan éppen száll ki a kocsiból, még nincs tudatában a kamerának)

Fotó: Sarah megmutatja nekünk az új menyasszonyi ruháját

Hétkor teát hoztam Loisnak az ágyba, és nyolckor kocsival elmentünk a Sainsburysbe a szokásos heti bevásárlást végezni önmagunknak és a mamának. Hazajöttünk és ide-oda beraktuk a mi élelmiszünket.

Lois beugrott a fürdőszobába és elkezdett zuhanyozni. Én pedig gyalog átmentem a mamához és átadtam neki a „mamatápot”. Teát főztem és csevegtem vele egy órányit, aztán hazajöttem és zuhanyoztam.

Fél 11-kor munkához láttunk és elkezdtük kiporszívózni és kitakarítani a házat, mert ma estefelé a dél-afrikai barátaim, Leon és Joan megérkezik két éjszakára.

Ebédeltünk ketten. Kaja után Sarah, a fiatalabb lányunk benézett és megmutatta nekünk a menyasszonyi ruhát, amit ma délelőtt vásároltam a városban (lásd a képet).

A pécsi barátunk, István telefonált, hogy eljön a jövő héten Máriával, a feleségével és Lacival, a fiatalabb fiukkal együtt. Azt mondta, hogy akar nálunk maradni augusztus 9-11. Augusztus 15-17 „Magyar Mike”-kal akar megszállni.

Estefelé a deli-afrikai barátaink, Leon és Joan megérkezett kocsival Észak-Angliától és vacsoráztunk négyen. Kaja után letelepedtünk a nappaliban és beszélgettünk és nosztalgiáztunk. Leon és Joan kb 15 évvel ezelőtt távoztak Angliából.

2009. július 31. péntek

Fotó: a mama ámulja-bámulja a csilli-villi új fogantyúkat.

Hatkor felkeltem és teát hoztam Loisnak az ágyba. Még két óráig maradtunk ágyban, aztán én felkeltem újra és kondiztam a nappaliban, miközben Lois zuhanyozott. Reggeli után gyalog átmentem a mamához. Teát főztem és ellenőriztem a mama emailjeit. Aztán munkához láttam: két fehér fogantyút felszereltem a mama rovarrácsára (lásd a fotót). Hazajöttem és kávéztam Loisszal.

Délben gyalog elmentünk a faluba és ebédeltünk a Kings Arms kocsmában. Nagyon gazdaságos volt: csak tizenegy fontba került. Az italok (egy J2O üdítő és egy pint Guinness) benne voltak az árban.

Hazajöttünk és kávéztunk a kertben. Aztán Lois leült a gép elé és megnézte az emaileket. Én pedig felmentem az emeletre és lefeküdtem...zzzzzz!!! Háromkor felkeltem és uzsonnáztunk a kerti asztalnál. Négykor Lois munkához látott a konyhában, készített egy csokis tortát a hétvégi vendégeinknek.

Vacsoráztunk kettesben, aztán letelepedtünk a nappaliban, megnéztük a ma esti BBC Proms hangversenyt. Nekem a fénypontja Schumann zongoraversenye volt: vérpezsdítő!!!!

"Because of me, our gods have fled Alexandria"

Fotó: Berlioz "Kleopátra halála" című kantátája - Susan Graham az énekesnő (a csilli-villi új lapos televizióban)Fotó: a csilli-villi új háztáblánk – sajnos nem tökéletes!

Reggel 6-kor kondiztam egy félórányit a nappaliban és reggeliztem egyedül, aztán hoztam teát Loisnak az ágyba. Franciaul tanultam egy kicsit, aztán szorgoskodtam a ház bejárati ajtónál: felszereltem a csilli-villi új háztáblánkat az ajtó fölé. A lépcsőn állva nem vettem észre, hogy nem tökéletesen horizontális a tábla, de Lois kiment a házból és rögtön kipécézte a hibát – grrrr! Ó jaj, tartok tőle, hogy soha nem leszek a barkácsolás nagymestere!!! És jó kis lebőgés a szomszédok előtt!!! Hát, a jövő héten megpróbálom újra helyesen felszerelni....

Ebédeltünk ketten, aztán Lois leült a gép elé és megnézte az emaileket. Én pedig felmentem az emeletre és lefeküdtem...zzzzz! Háromkor Lois feljött és megyágyaztunk az egyik vendégszobában, mert szombaton délután a barátaim, Leon és Joan megérkezik Dél-Afrikából: nálunk két éjszakát töltenek. Aztán lecsoszogtam a lépcsőn és munkához láttam a konyhában: készítettem Sarah holnap uzsonnatáskáját.

Sarah telefonált, hogy nem vacsorázik nálunk ma este, de azt akarja, hogy főzzünk neki egy adag ételt, alufóliába bugyoláljuk és átadjuk neki. Mondta, hogy siet, mert Francis, az álmai lovagja elutazik ma este Devon megyébe: az anyja holnap aláveti magát egy csípőműtétnek.

Dél négykor teáztunk kettesben az ebédlőben, aztán gyalog átmentünk a mamához. Visszahúztam a mama kukáját a ház mögé, mert ma volt a gyűjtési nap. Teát föztünk és csevegtünk vele egy órányit.

Néhány hete a nyugalom uralkodott a mama életében, de ezen a héten sajnos véget ért ez az aránylag nyugalmas időszak, és a mama most már akar mindent változtatni az életében és a házában: ó jaj!!!! Hazajöttünk.

Hat órakor vacsoráztunk kettesben. Sarah benézett és kivette az ő adagját. Kaja után Sarah elrohant Francishoz, a jegyeséhez, Lois meg elrohant a templomba, mert ma este a bibliaóra volt. Én pedig letelepedtem a nappaliban és tévéztem: a BBC Proms hangverseny ment: nekem a fénypontja Berlioz „Kleopátra halála” című kantátája volt.

2009. július 29. szerda

Fotó: az a galamb, aki szeret engem

Reggel 8-kor gyalog átmentem a mamához. Kitettem a mama kukáját, mert holnap lesz a gyűjtési nap. Teát főztem és csevegtem vele egy órányit, aztán hazajöttem.

Kimentem a ház mögötti kertbe, hogy átcipeljem egy halom konyhahulladékot a komposztládába. Megláttam azt a galambot, ami betegedett két napja a kertben, ma a rácsozat tetején ülni. Lehet, hogy kicsit gyógyúlt. Nem repült el, amikor közeledtem. Úgy tűnik, hogy felismer engem. Ismeri a hangomat, és nem fél tőlem. Eat your heart out, Assisi Szent Ferenc (más szóval, szakadj meg az irigységtől)!

Bementem a házba és munkához láttam a konyhában. Felszereltem egy egyszerű szellőzési rendszert a konyha régi kéményére. Mondhatjuk ironikusan, hogy ennek a szellőzési rendszernek az a célja, hogy huzatmentesítse a kémény környékét: szóval örökké „zárva” lesz a rendszer!

Ebédeltünk ketten. Kaja után Lois leült a gép elé és ellenőrizte az emaileket. Én pedig felmentem az emeletre és lefeküdtem. Szundítottam egyet..zzzz! Fél négykor felkeltem és teáztunk kettesben a nappaliban.

Háromnegyed hétkor Sarah megérkezett a melóból és vacsoráztunk hármasban. Kaja után Sarah leült a gép elé és nézelődött a neten. A tervezett skóciai esküvőjével kapcsolatos kutatásokat végzett. Egy órával később elrohant a saját lakásába kitakarítani. Mi pedig letelepedtünk a nappaliban és rádiót hallgattunk. A mai "BBC Proms" koncert ment (élőben): nekem Mozart harmadik hegedűversenye volt a koncert fénypontja. Nem vagyok nagy rajongója Brucknernek.

2009. július 28. kedd

Kép: a pokoli keresztrejtvény, amit valami szadista készített

Reggel 6-kor kondiztam egy félórányit a nappaliban, aztán hoztam teát Loisnak az ágyba. Nyolckor gyalog átmentem a mamához, teát főztem és csevegtem vele egy félórányit, aztán gyalog továbbmentem a város központjába (a mama házától 2,5 km-re van). Benéztem a Wilkinsons gazdasági áruházba, és vettem néhány tiplit (magamnak) és 4 fiókkilincset (a mamának). Aztán beugrottam a WHSmiths könyvesboltba és 3 könyvet rendeltem a mamának: átadtam azt a vásárlási utalványt, amit a mama az öcsémtől kapott 2 évvel ezelőtt születésnapi ajándékba. Úgy látszik, hogy a könyvek a jövő héten érkeznek. Végül betértem abba az üzletbe, ahol szoktunk vásárolni a borkészítési eszközeimet: fertőtlenítő port vettem. Hazajöttem.

Kávéztunk kettesben. Aztán Lois munkához látott a konyhában: elkezdett sárgabarack lekvárt készíteni.

Ebédeltünk kettesben a kertben. Délután az volt a teendőm, hogy felakasszam a csilli-villi új háztáblánkat a bejárati ajtónk fölé, de sajnos először egy kicsit elbóbiskoltam a nappaliban a kedvenc fotelemben, aztán elkezdtünk nekivágni a tegnapi napilap keresztrejtvényének, amit bizonyára valami szadista készített: a fejtésével az egész délutánt töltöttük – grrrrr!!!

Hatkor Sarah megérkezett a melóból és vacsoráztunk hármasban. Kaja után Sarah elrohant a salsaórára, mi pedig letelepedtünk a nappaliban és totál kidőltünk....zzzzzz!!

2009. július 27. hétfő

Reggel 9-kor gyalog átmentem a mamához. Odafelé menet, beugrottam a falusi patikába és fájdalomcsillapítókat vettem a mamának, mert fáj a háta jelenleg. Megérkeztem a mamához, teát főztem és csevegtem vele egy órányit, aztán hazajöttem.

Kávéztünk kettesben, aztán Lois kiment a ház mögötti kertbe és a maradék egrest szedte. Én pedig munkához láttam az ebédlőben, rendbe hoztam az irattartót, mert szokás szerint zsúfolásig tele volt kacattal.

Van egy alumíniumból készült lépcsőfok a mama udvarán az oldalajtó előtt. Ennek a lépcsőfoknak segítségével tud kilépni a mama az oldalajtón át. Múlt héten Johnny G, a mama kertésze észrevette, hogy nagyon rozsdás lett ez a lépcsőfok, és szerinte veszélyes volt. Ma délelőtt Lois telefonált annak a cégnek, amelytől a mama kapta ezt a lépcsőfokot, de azt tanácsolták, hogy előszőr a körzeti ápolónőnek telefonáljunk. Lois felhívta az ápolónőt, de az valászolta, hogy a szociális intézményeknek telefonáljunk: ó jaj, olyan sokáig tartanak mindig az „egyszerű” dolgok!

Ebédeltünk ketten, aztán Lois szorgoskodott a konyhában, elkezdte készíteni a vacsorát. Én pedig leültem a gép elé és megnéztem az emaileket.

Fotók: Lois lecsekkolja a mama rozsdás lépcsőfokát és az éretlen almáját.

Fél négykor kocsival átmentünk a mamához és átadtuk neki azt a tévéasztalt, amit Sarah már nem akar. Lecsekkoltuk ismét az oldalajtó előtti lépcsőt (lásd a képet) és leteszteltem egy almát, ami esett a mama almafáról (lásd a képet): ahogy gondoltuk, még nem érett a mama állítása ellenére.

Hazajöttünk, aztán gyalog elmentünk Patriciához, a barátnőnkhöz. Uzsonnáztunk és csevegtünk Patriciával és a férjével, Tommal másfél órányit: Sarah házassági előkészületeiről beszélgettünk. Fél hatkor ismét hazajöttünk.

Fél hétkor Sarah megérkezett a melóból és vacsoráztunk hármasban. Kaja után Sarah leült a gép elé és megnézte az emaileket. Mi telepedtünk a nappaliban és franciaul tanultunk...zzzzz! Kilenckor megnéztünk egy dokumentumfilmet a Channel Four csatornán: a téma – Lord Byron utazásai – vérpezsdítő!!!!

2009. július 26. vasárnap

Reggel 8-kor gyalog átmentem a mamához, teát főztem és rendeztem a tablettatartó doboz segítségével a mama orvosságát a jövő hétre. Csevegtem vele egy órányit. Amikor távoztam, vittem magammal a mama kis állólétráját, amit kölcsönkért egy kis feladatra. Nem tudom, hogy mennyit nyom, de elég nehéz. Szerencsémre azonban a mama gyalog csak öt percre itthontól. Biztonságosabb a mama létrája, mint az enyém, bár be kell vallanom, hogy nem száz százalékos veszélytelen...

Hazajöttem, és munkához láttam a kertben (Lois közben kocsival elment a templomba).

Fotó: a beteg galamb. Remélem, hogy talpraáll, de be kell vallanom, nem jók a jelek

Lenyírtam a ház előtti füvet, aztán a ház mögötti három gyepet. Bobbal, a szomszédunkkal közös sövényt is lenyírtam. Megláttam egy beteg galambot a fészer mellett, tehát próbáltam a lehető legcsendesebben üzemeltetni a fűnyírógépet, bár ez nehéz volt: rendkívül zajos, egy repülőgépre hasonlít Bob szerint.

Bejöttem a házba és kondiztam egy fél órányit, aztán zuhanyoztam. Aztán szorgoskodtam a konyhában és készítettem az ebédet. Végül leültem a gép elé és ellenőriztem az emaileket. Hallottam véletlenül a magyar himnuszt a BBC weboldalán, mert épp kezdődött a forma-1-es magyar nagydíj.

Fotó: a térfigyelő kameránk lecsap a templomból visszatérő Loisra

Lois egykor ért haza és ebédeltünk kettesben. Kaja után Sarah telefonált, hogy átjön hozzánk, és hoz magával a lakásából néhány cuccot, amit a mi padlásunkon akar tárolni: egy számítógépet, egy tévéasztalt, egy cipőtartót, néhány lábast és tányeret, egy gyümölcsprést is beleértve. Úgy látszik, eldöntötte, hogy összeköltözik Francisszal és kibérelni a saját lakása második (kisebb) hálószobáját is (az elsőben – a nagyobban - Mark lakik).

Lecsekkoltuk ezt a holmikat, és rájöttük, hogy a mama-é a tévéasztal, tehát vissza kell adnunk neki holnap. Eldöntöttük, hogy Sarah cipőtartója a miénknél jobb, tehát használjuk. A régit a mosókonyhába cipeltük: azt mondtuk, hogy itt a kerti cipőnket és csizmánkat fogjuk tárolni. Számárunk a legjobb tárgy a gyümölcsprés. Azt tervezzük, hogy gyümölcslét készíteni a mama almából – hurrá!
Fotó: a titokzatos festmény, amit Lois anyja továbbadott

Ötkor elkezdtem "Magyar Mike"-nak levelet írni. Vázoltam magyarul egy lehetséges kiruccanást - gondolkodunk azon, hogy 2010 szeptemberében négyen utazunk Franciaországba.

Hatkor vacsiztunk ketten. Kaja után Lois leült a gép elé és a családfával kapcsolatos kutatásokat végzett. Van egy titokzatos festmény, amit továbbadtak a családjában, de senki nem tudja, hogy ki miért festette. A kép három kislányt ábrázol. A festő 1843-ban alkotta a művet és aláírta a festményt: a neve S. Betts volt, aki talán növelőnő lehetett valamelyik nagy kastélyben vagy nagy házban, de nem vagyunk biztosak. És nem találta meg eddig Lois ezt az embert a XIX. századi feljegyzésekben.

2009. július 25. szombat

Kép: a WHSmiths könyvesbolt a város központjában

Reggel 8-kor kocsival elmentünk Sainsburysbe a szokásos heti vásárlást végezni önmagunknak is a mamának is.

Hazajöttünk és ripsz-ropsz ide-oda beraktuk a saját élelmiszerünket, aztán gyalog elrohantunk a mamához és átadtuk neki a “mamatápot”. Teát főztünk és csevegtünk vele egy órányit. Leültem a mama gép elé és találtam két alapvető könyvet, ami a csillagászatról szól, mert a mama azt mondta, hogy akar ilyet vásárolni a WHSmiths könyvesbolttól: Steve, az öcsém küldött tavaly a mamának egy negyven fontos WHSmiths vásárlási utalványt születésnapi ajándékba – októberben jár le ez az utalvány, ó jaj!

Hazajöttünk és kimentünk a veteményes kertbe. Kiástunk néhány krumplit az ebédre és zöldbabot is szedtünk, aztán kávéztünk a csilli-villi új kerti asztalunknál. Lois benézett a szomszédhoz, és átadott Billnek és Marynek egy táska egrest: ezt az egrest néhány napja szedtük a gyümölcsöskertünkben.

Ebédeltünk ketten a kertben. Egy nem kívánt, kitartóan tolakodó darázs zavart minket, de elkergettük egy törölközővel.

Kaja után felmentünk az emeletre és lefeküdtünk két órára. Lois ma másodszor pátyolgatott engem és teát hozott nekem az ágyba, aztán mindketten felkeltünk. Én kondiztam a nappaliban egy félórányit, Lois pedig aprítette a tarlórépát, amit kiásott ma délután a veteményes kertünkben.

Uzsonnáztunk a kerti asztalnál. Hatkor vacsiztunk ketten, megint a kertben, mert még sütött a nap. Kaja után Lois leült a gép elé és megnézte az emaileket, aztán újságot olvast. Én pedig franciaul tanultam egy kicsit, aztán kiporszívóztam a házat, hihetetlenül jó érzés: holnap délelőtt nem kell csinálni - hurrá!!!!

2009. július 24. péntek

Fotó: a romos Hailes Abbey apátság, amit VIII. Henrik elpusztított a reformáció alatt

Fotó: az apátsághoz közeli Hayles Fruit Farm gyümölcsgazdaság

Reggel 8-kor gyalog átmentem a mamához. Odafelé menet lejártam a faluba és kivettem kétszáz fontot a mama kedvéért a falusi bank előtti automatából. Megérkeztem a mamához, teát főztem és csevegtem vele egy órányit, aztán hazajöttem.

Tízkor munkához láttunk a mosókonyhában. Lefejtettük a két demizson egresbort, amit egy hete készítünk a konyhában, és közben sterilizáltuk a borkészítési eszközeinket is. Végül az egresbort két frissen mosott és szerizált demizsonba öntöttük. Még nem kész a bor, hogy üvegekbe töltsük.

Háromnegyed tízenegykor kocsival elmentünk a faluba és parkoltunk a nyugdíjasotthon elött. Aztán felszálltunk a falusi mikrobuszra a másik helyi “gondozókkal” együtt egy kis kiruccanásra: Hailes Abbey romos apátság melletti gyümölcsgazdaságra mentünk. (VIII. Henrik pusztította el az apátságot a reformáció alatt).

Sétáltunk a gyümölcsöskertekben, aztán tízen ebédeltünk a gyümölcsgazdaság éttermében. Sajnos egy beütemezett áramszünet következtében csak levest és szendvicset adtak. De legalább alkalmunk volt jól elbeszélgetni egymással a “pacienseinktől”.

Hazajöttünk és teáztunk a kertben. Aztán Lois leült a gép elé és megnézte az emaileket. Én pedig felmentem az emeletre és szundítottam egyet. Aztán lecsoszogtam a lépcsőn és kondiztam a nappaliban.

Hatkor vacsiztunk ketten. Kaja után Lois megint leült a gép elé és a családfájával kapcsolatos kutatásokat végzett: találta a neten az ükanyja, Maria Bowell végrendeletét, ami nagyon izgalmas. Én pedig letelepedtem a nappaliban és francia igéket tanultam.

2009. július 23. csütörtök

Kép: a „The Retreat” borozó, ahol Sarah randizott Francisszal

Délelőtt munkához láttunk a ház mögötti kertben, és elkezdtünk lenyírni a szomszédunkkal, Billal közös sövényt az almafákhoz közel, mert a sövény lassan, de biztosan „megfullasztja” a fákat. Rendőrség? Segítség!

Aztán elkezdtem tervezni egy kis kiruccanást Franciaországba: lehet, hogy elmegyünk jövőre „Magyar Mike”-kal és „Magyar Mary”-val együtt a Loir folyó vidékére.

Ebédeltünk ketten a kerti asztalnál, aztán felmentünk az emeletre és lefeküdtünk egy órára, aztán felkeltünk. Én kimentem a kertbe és nyírtam tovább az almafákhoz közeli sövényt. Lois pedig leült a gép elé és megnézte az emaileket. Háromkor teáztunk a kertben, aztán Lois elkezdte készíteni a vacsit, én pedig gyalog átmentem a mamához. Visszahúztam a mama kukáját a ház mögé, mert ma volt a gyűjtési nap. Teát főztem és csevegtem vele egy órányit, aztán hazajöttem.

Szorgoskodtam a konyhában, készítettem Sarah holnapi uzsonnatáskáját.
Hat órakor Sarah megérkezett a melóból és vacsiztunk hármasban. Kaja után Sarah elrohant a "The Retreat" borozóba, mert randija volt Francisszal, az álmai lovagjával. Mi pedig letelepedtünk a nappaliban és tévéztünk. A BBC-4 televiziós csatornán egy „BBC Proms” koncertet közvetítettek élőben a londoni Albert Halltól: Edward Elgar második szimfóniáját meghallgattuk.

2009. július 22. szerda

Kép: Henry Purcell "Fairy Queen" című operája - az eredeti röpcédula. A "their Majesties" kifejezést azért használták, mert kivételesen két ember ült a trónon: II. Mária és a holland férje, III. Vilmos, vagyis "William and Mary".

Reggel 8-kor gyalog átmentem a mamához, teát főztem és csevegtem vele egy órányit. Kitettem a mama kukáját, mert holnap lesz a gyűjtési nap. Hazafelé jövet beugrottam a patikába és kivettem a mama új orvosságát.

Délelőtt Lois szorgoskodott a ház mögötti kertben, megmetszette az almafákat és a sövényeket, én meg közben franciaul tanultam. Ebédeltünk ketten, aztán Lois leült a gép elé és megnézte az emaileket. Én felmentem az emeletre és lefeküdtem. Szunyókáltam és időről időre hallgattam a francia társalgási CD-met...zzzzzz!!!

Kettőkor kocsival elmentünk Dianához, mert ma délután volt az U3A (a harmadik kor egyeteme) által szervezett francia társalgási klub utolsó találkozója a nyári szünet előtt. Kilencen voltunk: Diana, Angie, I. Shirley, II. Shirley, Gillian, Lois, Tina, John és én, szóval az egész csoport. Mert az utolsó találkozónk volt, nem tanultunk szigorúan, hanem elsősorban kitaláló játékokat játszottunk, pl „híres ember vagyok: ki vagyok?”, „szerinted mi a foglálkozásom?” stb. Persze kizárólag franciaul beszéltünk.

A játékok után uzsonnáztunk: tea és keksz. Átadtam Dianának a csoport tagjai kedvéért egy kis ajándékot, egy vásárlási utalványt. Beszélgettünk csoportként arról, hogy mire koncentrálni a jövő tanévben. Eldöntöttük, hogy nekünk az angoloknak az igék a francia nyelv legnehezebb része: tudniillik az igeragozás és az igeidők. A legközelebbi találkozónk szeptemberben lesz.

Fél ötkor értünk haza, és munkához láttunk a konyhában, én készítettem Sarah holnapi uzsonnatáskáját, Lois meg elkezdte a vacsorát készíteni: rántott tojást (mexikói módra): fincsi!!!!

Hatkor Sarah megérkezett a melóból és vacsoráztunk hármasban. Kaja után Sarah elrohant a cerocórára. Mi pedig letelepedtünk a nappaliban, és újra meghallgattuk Purcell XVII. századi „Fairy Queen” című operája ötödik (azaz az utolsó) felvonását. Tegnap este felvettem egy régimódi videokazettára a rádióadást, amit „néztünk” a digitális televiziónkban, így az új technológiát a régivel vegyítve – ó jaj! Purcell mit mondott volna!

2009. július 21. kedd

Kép: a zárt ajtók mögött a Fairy Queen DVD megy a csilli-villi új lapos televiziónkban!

Reggel 8-kor gyalog átmentem a mamához, teát főztem és csevegtem vele egy órányit. Leültem a mama gép elé és rendeltem a mamának egy fotóalbumot, ami tele lesz a legutóbbi fotóimmal (Alisonék mostani látogatásról stb). Hazajöttem.

Lecsekkoltuk a két demizsont, amelyekben egresbort készítünk, és eldöntöttük, kivesszük a dugókat és frisseket betesszük, mert kicsit koszlottak lettek a régiek (hab és egyéb trutyi miatt).

A postás azt a DVD-t kézbesítette, amit rendeltem tegnap az interneten: Purcell „Fairy Queen” című operát - az English National Opera 1995. előadását.

Ebédeltünk ketten, aztán letelepedtünk a nappaliban és megnéztük az új DVD-t és teáztunk a szünetekben).

Hatkor Sarah megérkezett a melóból és vacsoráztunk hármasban. Kaja után Sarah elrohant a saját lakásába kitakarítani. Mi pedig letelepedtünk a nappaliban és a BBC-3 rádiót hallgattuk: a Fairy Queent adták, de ebben az esetben a Glyndebourne 2009. előadása volt. Nagyon élveztük.

2009. július 20. hétfő

Kép: a mama felmegy a „kijavított” lépcsőjáróján az emeletre

Reggel 7-kor Alison sms-ezte Haslemere-től, hogy nemcsak Rosalind, de most már Josie is lázas. Szegények! De Ed ma otthon dolgozik, tehát ő segíthet időről időre a gyerekek ápolásában.

Kilencben gyalog átmentem a mamához, teát főztem és csevegtem vele egy órányit. Hazajöttem.

Délelőtt tízkor „Magyar Mike” megérkezett és magyarul tanultunk. A magyar kötőmódot tanultuk – rééémes, borrrzasztó! A magyaróra alatt a mama telefonált, hogy valami baj történt a lépcsőjárójával: valászoltam, hogy telefonálj a Meditechnek, azaz annak a társaságnak, amitől vásárolta a gépet.

Délben Mike távozott, és ebédeltünk ketten. A mama telefonált, hogy a Meditech szerelő már beugrott és új elemet betett a lépcsőjáró távírányítójába: hurrá!!!

Kaja után felmentünk az emeletre és lefeküdtünk két órára. Lois pátyolgatott engem és teát hozott nekem az ágyba. Felkeltünk. Rendeltem egy DVD-t az interneten keresztül: Henry Purcell „Fairy Queen” című operáját. Holnap a rádióban adják ezt az operát a BBC Radio 3 állomáson – a 2009. “BBC Proms” szezon egyik koncertje.

Hatkor Sarah megérkezett a melóból és vacsoráztunk hármasban. Kaja után Sarah elrohant Francishoz, az álmai lovagjához, Lois leült a gép elé és a barátnőnk, Rose családfájával kapcsolatos kutatásokat végzett. Én pedig letelepedtem a nappaliban és franciaul tanultam, mert szerdán lesz az U3A (a harmadik kor egyeteme) által szervezett francia társalgási csoport legutolsó találkozója – szerda után 6 hét szünet lesz: hurrá!!!!

2009. július 19. vasárnap

Fotó: a mama, Francis, Sarah, Lois és Josie az Old Farmers Arms kocsmában: ötön vacsoráztunk, Ed és Ali mindeközben elvitte Rosalindot az ügyeletes orvoshoz.

Fotó: Josie, a kocsmai zenész

Fotó: Josie táncol, Alison ápolja Rosalindot

2009. július 18. szombat

Fotó: Alison és Rosalind a veteményes kert ösvényén

Fotó: Josie reggelizik

2009. július 17. péntek

Reggel Lois pátyolgatott engem, és teát hozott nekem az ágyba. Felkeltünk és reggeliztunk, aztán a munkához láttam, kitakarítottam és bababiztossá/gyerekbiztossá tettem a házat, mert ma este Alisonék jönnek két éjszakára. Aztán megcsináltam a saját vasalásomat. Lois közben még káposztát ültetett a veteményes kertbe, majd mosott, és teregetett, iszonyú hatékony és multitaskok voltunk ma. Egész nap szorgoskodtunk. Délben Sarah emailezte, hogy talán Skóciában egybekelnek Francisszal. Kiderült, hogy tagja a Macdonald-klánnak Sarah álmainak a lovagja.

Az egresbor-készítés és a vasalás a mosókonyhánkban

Kép: Lois a mosókonyhában: a két demizson a fotó hátterében látható

Reggel lecsekkoltuk a kertünkben szedett egrest, ami hat-hét napja erjed nagy mûanyag tároló dobozokban a mosókonyhában. Felfedeztük, hogy már kész ez az egres, tehát préseltük, majd leszûrtük a levet, és végül áttöltsük ezt a levet két egy-gallonos (4.5 literes) demizsonba.

Fél 11-kor kimentem a ház mögötti kertbe. Kigyomláltam a veteményes kertünk egyik részét és alaposan felástam, aztán Lois oda még káposztát ültett. Aztán ebédeltünk ketten a kerti asztalnál. Kaja után felmentem az emeletre, lefeküdtem és szundítottam egyet. Lois közben megcsinálta a szokásos heti vasalást.

Háromkor felkeltem és kondiztam egy félórányit a nappaliban. Aztán uzsonnáztunk kettesben. Lois eldöntötte, egy búsztúrára megy Októberben Irisszal, az unokahúgával együtt. Bournemouthba, Weymouthba és a Wight-szigetre ellátogatnak. Bournemouthban alkalmuk lesz Lois másik unokatestvérével, Briannal találkozni.

Négykor gyalog átmentem a mamához, visszahúztam a mama kukáját a ház mögé, mert ma volt a gyűjtési nap. Teát főztem és csevegtem vele egy órányit, kijavítottam a mama televizióját, aztán hazajöttem.

Hatkor Sarah megérkezett a melóból és vacsiztunk hármasban. Hétkor kocsival Lois elrohant a templomba a bibliaórára. Sarah elment a saját lakásába. Én letelepedtem a nappaliban és totál kidőltünk…..zzzzzzz!!!!!

2009. július 15. szerda

Kép: Ladysmith ostromának a története

Reggel Lois engem pátyolgatott és nekem teát hozott az ágyba. Szunyókáltunk egy órányit, aztán felkeltünk és reggeliztunk. Kaja után gyalog átmentünk a mamához, odafelé menet beugrottunk a sarki közértbe, margarint vettünk a mamának. Megérkeztünk a mamához, teát főztünk és csevegtünk vele másfél órányit. Kitettem a mama kukáját, mert holnap lesz a gyűjtési nap. Hazajöttünk, vittuk magunkkal a legutóbbi blúzt, amit a mama rendelt postán: neki nem tetszett, ami alig meglepő – 95 százalékát annak a ruhának kell visszaküldenünk, amit postán vagy az interneten rendel a mama!

Hazajöttünk és ebédeltünk. Kaja után felmentem az emeletre és szundítottam egyet. Lois pedig leült a gép elé és a mama családfájával kapcsolatos kutatásokat végzett: a mama nagybácsija, Vilmos, aki újságíróként dolgozott, meghalt Dél-Afrikában 1904-ben az angol búr-háború következtében (betegedett a Ladysmith ostroma során és sajnos soha nem lábalt ki a betegsegéből). Lois felfedezte, hogy Vilmos őzvegye, Alice visszatért Walesbe a két gyerekével együtt, és egy kocsma igazgatónőjéként talált munkát Glamorgan megyében: Alice lánya, Natalie, akit a Natal állam után nevezték el (ahol született Dél-Afrikában), 1920-ban megházasodott és a 20-as években négy gyereket szült. De nem tudjuk még, hogy mi lett ezzel a kis családdal.

Hatkor Sarah megérkezett és vacsiztunk hármasban. Kaja után Sarah leült a gép elé és lecsekkolta a Blenheim Palace hivatalos webszájtját: szombaton négyen odamegy egy koncertre Francisszal, Eddel és Alisonnal – mi pedig a két unokánkat gondozni fogjuk (etetni, fürdetni, lefektetni stb) - segítség!!! Mellesleg az a koncert Strauss világhírű Kék Dunáját tartalmazza.

Kávéztünk Loisszal a ház mögotti kertben az esti napsütésben, aztán letelepedtünk a nappaliban és totál kidőltünk...zzzzzz!!!!!!

A házasság előtti előkészületek

Fotó: a jegyesek – Francis és Sarah

Reggel fél kilenckor gyalog átmentem a mamához, teát főztem és csevegtem vele egy órányit, aztán hazajöttem.

Délelőtt a ház mögotti kertben láttam munkához, befejeztem a szomszédunkkal, Bill-al közös sövény lenyírását. Lois közben gyomlálta a ház előtti virágágyakat. Ebédeltünk ketten, aztán felmentünk az emeletre és lefeküdtünk. Háromkor felkeltünk és dolgoztunk tovább a kertben.

Háromnegyed négykor gyalog átmentünk Patriciához, és ott teáztunk és beszélgettünk Patriciával és Tommal, a ferjével egy órányit, aztán hazajöttünk.

Hétkor Sarah megérkezett a melóból és vacsoráztunk hármasban. Kaja után Sarah házasság előtti előkészületeiről beszélgettünk: de még nem fix, hogy mikor hol lesz az esküvő. Kilenckor Francis beugrott és kijavította a ház mögötti kaput. Tehetséges ember!

egres-chutney és fájdalomcsillapítók

Kép: ami kell az egres-chutney készítéshez (fájdalomcsillapítókat is beleértve)

Reggel 9-kor kocsival elmentünk a városba, beugrottunk a nyomdászhoz és átadtunk neki több ezer szórólapot, amelyek hirdetik azt a templomot, amibe Lois megy minden vasárnap. A nyomdász mellékelni fogja a helyi kereskedelmi telefonkönvyhez ezeket a szórólapokat és kézbesíteni a város lakosainak.

Aztán elrohantunk a Sainsburysbe, és öthat dolgot vettünk, ami kell az egres-chutney készítéshez. Végül betértünk a Blooms kertészeti üzletbe és néhány zöldségnövényt vettünk, amit a kis veteményes kertünkben ültetni akarunk.

Hazajöttünk, aztán gyalog átmentem a mamához, teát főztem és csevegtem vele egy órányit, aztán haza. Kimentem a ház mögötti kertbe és lenyírtam a szomszédunkkal, Bill-al közös sövény nagy részét.

Ebédeltünk kettesben, és kaja után Lois elkezdett egres-chutneyt készíteni. Én pedig felmentem az emeletre és szundítottam egyet. Háromkor lecsoszogtam a lépcsőn és kondiztam egy fél órányit a nappaliban, aztán kimentem a ház mögötti kertbe és megint egrest szedtem, majd megtisztítottam a kerti asztalnál ülve. Fél négykor teáztunk kettesben a kertben.

Fél hétkor Sarah megérkezett a melóból és vacsiztunk hármasban. Kaja után elrohant a salsaórára. Lois leült a gép elé és ellenőrizte az emaileket. Én pedig letelepedtem a nappaliban és nyaralási információkat és útikönyveket böngésztem: álmak, álmak, délibábok!

Artúr király és Buddy, a vérengző kutya

Kép: a koncert szórólapja

Kép: a koncertjegyem

Kép: italokat rendeltünk a szünetre: hogy egész pontos legyek, egy pint Guinesst és egy gyömbéritalt

Délelőtt gondoztuk tovább a Buddy-t, és időről időre kivittük a ház mögötti kertbe vizelésre, vagy egy kis mozgásra. Tizenegykor Lois kocsival elment a templomba. Háromnegyed egykor ugrott be Francis és Sarah és elvitte Buddy-t és a kutyajátékait, a felfalt plüssmackót is beleértve. Megkönnyebülten felsóhajtottam – Buddynak nem sikerült engem felfalnia.

Kitakarítottam a házat, visszavontam a kutyabiztos intézkedéseket (teljesen „normálissá” (?) tettem a szobákat és a bútorok elrendezését stb), majd szorgoskodtam a konyhában, és készítettem az ebédet. Fél kettőkor ért haza Lois és ebédeltünk ketten.

Kaja után letelepedtünk a nappaliban, Lois megtiszította az ügrest, amit két napja szedtünk: én elolvastam egykét oldalt a középangol nyelvkönyvemből (a középhaladóknak). Jelenleg a „a bagoly és a csalogány” című verset tanulom. Valószínűleg 1200 körül írták: ismeretlen az író, de lehet, hogy „Maister Nichole of Guldeforde” volt a vers szerzője: furcsa gondolkodni azon, hogy Alisonékhoz közel, Surrey megyében élt.

Fél négykor átmentünk a mamához, teát főztünk és csevegtünk vele egy órányit, aztán hazajöttünk.

Fél hatkor vacsoráztunk kettesben, aztán elrohant a városházba a Purcell-koncertre. Felfedeztük, hogy még zárva van a városház, tehát elmentünk sétálni egyet a városház kertjébe.

Nagyon élveztük a koncertet: letaglózott minket - az életünk egyik legnagyobb élménye volt. A szünetben beszélgettünk Sarah-val, a volt munkatársával, aki tagja van a kórusának. Nagyon jó volt vele elbeszélgetni.

Buddy, a vérengző kutya érkezése

Képek: Sarah, Francis és Buddy megérkezik

Kép: a nappaliban – Mike, Mary, Lois és Buddy

Reggel 8-kor kocsival elmentünk a Sainsburysbe a szokásos heti bevásárlást végezni magunknak és a mamának. Hazajöttünk, és ide-oda beraktuk a saját élelmiszerünket. Aztán Lois felment zuhanyozni a fürdőbe, én pedig gyalog átmentem a mamához. Odafelé menet beugrottam a patikába két doboz glükózért és a közértbe egy tábla csokiért. Megérkeztem a mamához, átadta neki a mama élelmiszerét, valamint a glükózt és a csokit. Teát főztem, és csevegtem vele egy órányit, aztán hazajöttem.

Délelőtt Lois szorgoskodott a konyhában, készítette az ebédet, mert meghívtuk ebédre „Magyar Mike”-t és „Magyar Mary”-t. Én pedig nagy-vérengző-kutyabiztossá tettem a házat, mert Francis nagy kutyája, Buddy tölti nálunk az éjszakát.

Délben megérkezett Mike és Mary és ebédeltünk négyen. Kaja után letelepedtünk a nappaliban és megnéztük Mike laptopján azokat a fotókat, amit Mike Ausztráliában csinált. Álmosak lettünk (Mike kivételével). Fél négykor Sarah, a fiatalabb lányunk és Francis, a jegyese és Buddy, Francis vérengző kutyája felcsengetett. Azt mondták, hogy most már vége van Simonnak, Francis egyik barátjának az esküvője, és Francis és Sarah abba a szállodába tart, ahol az esküvői vacsora lesz. Ahogy írtam tegnap, Francis a vőfély volt, és beszédet kellett mondani a vacsora után.

Átadták nekünk Buddy-t és elrohantak. Gyorsan távozott Mike és Mary. Becsuktuk az ebédlő ajtaját és uzsonnáztunk kettesben. Aztán az este során Buddy-val hárman megnéztük egy DVD-t. Holnap este meg fogjuk hallgatni Henry Purcell, a XVII. századi angol zeneszerzőjének a „Artúr király” című operáját (azaz csak az opera zenéjét) a városházban. A DVD-n ennek az operának a 2004. salzburgi előadását néztük meg, amiben nem csak a zenét, hanem a színdarabot is adták elő. Buddy közben elpusztította és felfalta a kis plüssmackóját - ó jaj!

2009. július 10. péntek

Kép: a "harmincas évek stílusa" ihletette csilli-villi új háztáblánk

Reggel fél kilenckor a postás a csilli-villi új háztáblánkat kézbesítette: lásd a képet. A háztábla stílusa a harmincas években volt népszerű, és a házunk 1932-ben épült.

Kilenckor átmentem a mamához, teát főztem, és csevegtem vele egy órányit. Hazajöttem.

Megkavartam az egresbort, amit elkezdtem készíteni tegnap a kertünkben termesztett egresből: élesztőt adtam hozzá.

Kép: az egreslekvárt, amit Lois készített

Ebédeltünk kettesben a kerti asztalnál, aztán lenyírtam a kerti ösvény melletti sövény keleti oldalát. Lois közben szorgoskodott a konyhában, lekvárt készített a kertben termesztett egresből: lásd a képet felül.

Aztán nagykutyabiztossá tettük a ház mögötti kertet, mert holnap Francisnak, Sarah jegyesének a kutyája, "Buddy" lakik nálunk egy éjszakára. Nem vagyunk hozzászokva a kutyákhoz, így halálra rémülünk! Rééémes, borrrrzasztó!

Azért gondozzuk Buddy-t, mert Saraht és Francist egy esküvőre meghívták. Francis lesz a vőfély és neki beszédet kell mondani (szóval ő is rémül halálra!). Az esküvői vacsora egy helyi szállodában történik. A vacsora után Sarah és Francis tölti az éjszakát a szállodában. Buddy-t nem hívták meg sajnos.

Rosalind első születésnapja

Kép: az Alison, az idősebb lányunk és a Rosalindka, a szülinapos lány

Kép: a gyerekek: a Rosalindka, a szülinapos lány az asztal fején ül

Kép: Ed, Alison, Sarah, Lois és a többi felnőtt