2008 április 19. szombat

Reggeli: müzli, tej

Reggel / délelôtt:
06:00 megreggeliztem, aztán elmentem kocsival a Sainsburys-be, betettem egy csomó kartonpapírt, mûanyag üveget stb a szelektív újrahasznosítható {recyclable} hulladék gyűjtő konténerekbe tettem, amelyek az áruház elôtt találhatók.
07:45 Sarah elindult kocsival Haslemere felé, mert a hétvégét Alison-nél és Ed-nél fogja tölteni. Mi pedig elmentünk kocsival a Sainsburys-be, végeztük a szokásos heti bevásárlást önmagunknak is a mamának is. Hazafelé jövet beugrottunk a mamához, átadtam neki a heti kajáját.
08:30 hazaértünk, mindent beraktunk a hûtôszekrénybe, a mélyhûtôbe, a kamra polcaira, aztán sebtében {hurriedly} kávéztunk.
09:00 elmentünk kocsival a városba, parkoltunk a templom mellett. Lois kicsit kertészkedett a templom elôtti kertben, lomtalanította és kigyomlálta. Én pedig elmentem gyalog a közeli vásárlóközpontba, elhoztam a vegytisztítóból Lois kabátját, aztán beugrottam a könyvtárba, kölcsönöztem két könvyet, amelyek az ókori Skóciáról és a piktekrôl {the Picts} szól, mert az U3A (harmadik kor egyeteme) ôstörténelem rajongók klub legközelebbi találkozójának a témája ókori Skócia és Írország lesz (egész pontosan i.sz. I. - V. század). Hazajöttünk.
11:00 teáztunk és csevegtünk az ebédlôben.

Ebéd: buggyantott tojás pirítóssal, gyümölcslé

Délután:
14:00 Én letelepedtem a nappaliban, szunyókáltam és tévéztem, a Titanic süllyedésérôl {the sinking( of)} szóló filmet láttam, a film címe “Titanic SOS” (értsd: az én esetemben Sleep – Open eyes – Sleep again), Lois pedig leült a gép elé, megnézte az emaileket, aztán a családfájával kapcsolatos kutatásokat végzett, egész pontosan a nagyapja bátyjával, Mark Brogden-nel kapcsolatos információt keresett. Mark 1892-ben felcsapott katonának, 1901-ben Dél-Afrikában volt, a “Royal Inniskilling Fusiliers” ír ezredben szolgált. Van Lois-nak egy karácsonyi üdvözlôlapja, amit Mark küldött az anyjának a “veld”-bôl 1901-ben (ez az üdvözlôlap mutatja, hogy Marknak jó humorérzéke volt). A Royal Inniskilling ezred megmentette Ladysmith várost, amit a búrok négy hónapig ostromoltak {besieged}, 1899 novemberétôl 1900 februáráig. Furcsa, hogy az én nagyapám bátyja, William Evans véletlenül újságíróként dolgozott Ladysmith-ben az ostrom {the siege} idején: ô, mint sok száz lakó, megbetegedett tífuszban az ostrom alatt. Sajnos “Willie” nem gyógyult, és egy pár évvel késôbb meghalt.
15:00 teáztunk a nappaliban. A húgom, Kathy telefonált Amerikától, csevegtem vele egy kicsit.
15:30 átmentünk gyalog a mamához, készítettem neki egy csésze teát, csevegtünk vele egy órát. Leültem a mama számítógép elé, rendeltem két fali órát a neten keresztül a mama kedvéért. Hazajöttünk.

Vacsora: vagdalt hús {minced meat} burgonyával és káposztával, gyümölcslé, utóételnek mangó és szôlô habbal.

Este:
20:00 én letelepedtem a nappaliban, tévéztem. Lois pedig egy másik nagybátyjával, Györggyel kapcsolatos további kutatások végzett, aztán mindent a noteszébe felírt.

Idôjárás: felhôs, hideg szél, enyhe esô