Buddy, a vérengző kutya érkezése

Képek: Sarah, Francis és Buddy megérkezik

Kép: a nappaliban – Mike, Mary, Lois és Buddy

Reggel 8-kor kocsival elmentünk a Sainsburysbe a szokásos heti bevásárlást végezni magunknak és a mamának. Hazajöttünk, és ide-oda beraktuk a saját élelmiszerünket. Aztán Lois felment zuhanyozni a fürdőbe, én pedig gyalog átmentem a mamához. Odafelé menet beugrottam a patikába két doboz glükózért és a közértbe egy tábla csokiért. Megérkeztem a mamához, átadta neki a mama élelmiszerét, valamint a glükózt és a csokit. Teát főztem, és csevegtem vele egy órányit, aztán hazajöttem.

Délelőtt Lois szorgoskodott a konyhában, készítette az ebédet, mert meghívtuk ebédre „Magyar Mike”-t és „Magyar Mary”-t. Én pedig nagy-vérengző-kutyabiztossá tettem a házat, mert Francis nagy kutyája, Buddy tölti nálunk az éjszakát.

Délben megérkezett Mike és Mary és ebédeltünk négyen. Kaja után letelepedtünk a nappaliban és megnéztük Mike laptopján azokat a fotókat, amit Mike Ausztráliában csinált. Álmosak lettünk (Mike kivételével). Fél négykor Sarah, a fiatalabb lányunk és Francis, a jegyese és Buddy, Francis vérengző kutyája felcsengetett. Azt mondták, hogy most már vége van Simonnak, Francis egyik barátjának az esküvője, és Francis és Sarah abba a szállodába tart, ahol az esküvői vacsora lesz. Ahogy írtam tegnap, Francis a vőfély volt, és beszédet kellett mondani a vacsora után.

Átadták nekünk Buddy-t és elrohantak. Gyorsan távozott Mike és Mary. Becsuktuk az ebédlő ajtaját és uzsonnáztunk kettesben. Aztán az este során Buddy-val hárman megnéztük egy DVD-t. Holnap este meg fogjuk hallgatni Henry Purcell, a XVII. századi angol zeneszerzőjének a „Artúr király” című operáját (azaz csak az opera zenéjét) a városházban. A DVD-n ennek az operának a 2004. salzburgi előadását néztük meg, amiben nem csak a zenét, hanem a színdarabot is adták elő. Buddy közben elpusztította és felfalta a kis plüssmackóját - ó jaj!