Reggel fél tízkor kocsival elvittem Loist a városi templomba, mert egy pár napja megsértette a hátát, és neki még fájdalmas vezetni. Odafelé menet felvettük Andrée-t, a francia barátnőnket. Letettem a két nőt a templom előtt, aztán hazajöttem.
Délelőtt tíztól beszélgettem Ildikóval egy órányit a Skype-on, a téma az volt, hogy azok az angol kifejezések, amelyeket a diáknak kifejteni/megmagyarázni kell a negyedévi vizsga keretein belül: pl „pull out all the stops”, „come down with (a cold etc)”. Ildikó azt mondta, hogy jól van, és megint időről időre Anthony-val is beszélget a Skype-on (néhány hónapja a kihűlőben volt a kapcsolatuk): Anthony most már kertész, és Ildikóval ásás közben cseveg a vezeték nélküli headsetje segítségével: a modern technológia csodái!
Délelőtt 11-kor lementem a konyhába és elkezdtem készíteni a mai ebédet is Sarah holnapi uzsonnatáskáját is. Délután egykor kocsival elmentem a templomba, felvettem Loist és Andréet, hazafelé jövet lettetük Andréet a toronyházája előtt.
Kettesben ebédeltünk: sült bárányhús menta mártással, krumplival és a kertünkben termesztett zöldséggel: káposztával és pasztinákkal, vörösbörral, utóételnek fekete ribiszkés ropogós tejsodóval: fincsi !!!!!
Délután 3-kor Sarah megérkezett, és felmelegítettünk neki egy adagot az ebédből. Én kimentem a kertbe és a veteményes ágyak még egy részét alaposan felástam. Lois és Sarah közben elment sétálni egyet a falu körül. Fél ötkor hazaértek, és Lois felment az emeletre és egy félórára lefeküdt. Én segítettem Sarahnak egy dalt kísérletként letölteni az internetről Sarah új ipodjára: hogy pontos legyek, a neves popéneksnő, Kelly Clarkson „My life would suck without you” című dalát. Aztán átadtam Sarahnak a holnapi uzsonnatáskáját, és ő hazarohant egy hagyományos angol pudingot készíteni Francisnak, az új lovagjának: almás ropogóst (a mi kertünkben termesztett almával) – fincsi!!!!
Fél hatkor megágyaztunk a holnapi vendégeinknek a két vendégszobában: tudod, holnap a Cambridge-ban élő húgom, Jill és a testi fogyatékos lánya, Lucy meglátogat minket egy pár napra. Aztán uzsonnáztunk a nappaliban és tévéztünk: Joanna Lumley, a műsorvezetőnő Norvégia északi része felé utazott a meseszép északi fényt (aurora borealist) megnézni. A tévé előtt kettesben kipróbáltuk az alapvető tíz tai chi pozíciót a kezdő pozíciótól a végpozícióig (azaz a tizedikig) - de sajnos mindent elrontottunk és összezavartunk, és mindkettőnkből mindenféle rossz irányban pattanni, meghozzá gellert kapni kezdett a titokzatos „chi” nevű belső erejünk: tényleg leégettük magunkat Joanna előtt – jó kis lebőgés(!), bár őszintén szólva, az szerencsénkre semmi megjegyzést nem tett – hála Isten!
Fél hatkor megágyaztunk a holnapi vendégeinknek a két vendégszobában: tudod, holnap a Cambridge-ban élő húgom, Jill és a testi fogyatékos lánya, Lucy meglátogat minket egy pár napra. Aztán uzsonnáztunk a nappaliban és tévéztünk: Joanna Lumley, a műsorvezetőnő Norvégia északi része felé utazott a meseszép északi fényt (aurora borealist) megnézni. A tévé előtt kettesben kipróbáltuk az alapvető tíz tai chi pozíciót a kezdő pozíciótól a végpozícióig (azaz a tizedikig) - de sajnos mindent elrontottunk és összezavartunk, és mindkettőnkből mindenféle rossz irányban pattanni, meghozzá gellert kapni kezdett a titokzatos „chi” nevű belső erejünk: tényleg leégettük magunkat Joanna előtt – jó kis lebőgés(!), bár őszintén szólva, az szerencsénkre semmi megjegyzést nem tett – hála Isten!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése