2009. január 28., szerda

a kukások túljártak az eszemen, a galádok!

Kép: grrrrr! a kukások miért jöttek félórával korábban ma reggel, mint eddig? A galádok!!!!

Reggel fél 7-kor: a kukások egy félórával korábban jöttek mint eddig, és rájöttem, hogy nem tettem ki a kukát tegnap este. Grrrrr!!!

Reggel 9-tól beszélgettem Ildikóval a Skype-on keresztül. A téma: Csokonai Vitéz Mihály “jövendölés az első oskoláról a Somogyban című verse. (Lásd alul). Ildikó még mindig influenzas, szegény, de nagyon bátor, és az eltökélt szándéka, hogy ne halassza későbbi időpontra a beszélgetésünket.

A Skype-hívás után, Lois elment kocsival Muriel-hez 12 barátnővel teázni (a templom tagjaival). Én pedig szorgoskodtam és forgolódtam a konyhában, készítettem az ebédet. Délután fél egykor Lois hazaért, és ketten ebédeltünk. Az ebéd után Lois leült a gép elé, ellenőrizte az emaileket, aztán a családfával kapcsolatos kutatásokat végzett. Én pedig átmentem gyalog a mamához, kitettem a mama kukáját (mert holnap az ő gyűjtési napja), teat főztem, vele csevegtem, aztán haza. Hazavittem a mama új AOL router-t, amit a postás ma hozott a mamához. A mama 2 héttel ezelőtt véget vett a BT-vel kötött szerződését: problémái voltak a BT internetes kapcsolattal. Ma este csendesen lecsekkolom itthon az új AOL router-rel kapcsolatos utasításokat. Lehetetlen koncentrálni a mamánál, mert szokott állandóan locsogni, és egyáltalán nem tehetek róla!

Uzsonnáztunk kettesben az ebédlőben. Este fél 7-kor a Sarah érkezett, és vacsoráztunk hármasban.

u.i. Csokonai Vitéz Mihály: Jövendölés az első oskoláról a Somogyban

Megjegyeztem, hogy minden versszak 13 sorból áll: a sorok rövidek, és ennek következtében elég dramatikus és erős hangvétele van. A 13. sor nem rímel, ami nagyon dramatikussá teszi. A vers hangulata elég aggresszív, de a szánalom is benne érezhető, azaz a megye lakosai iránti szánalom.

A költő azt mondja, hogy a tudomány egy morzsája sincs a megyében. “Csak kanásznak termett a somogysági paraszt”. De dühös a költő, mert senki sem vette észre, hogy milyen szánalmas és magányos hely Somogy megye. Sok jó ember vad emberré vált az oktatás hiánya miatt, és sok derék polgár bűnözőnek lett.

Dudva lenne dudvák közt az ananász”: érdekes szókép! A lakosok tudatlanak, de ezért ki a hibás – megkérdezi Csokonai. Ildikó megjegyezte, hogy a költő a nemességet vádolja, bár nem kifejezetten.

Sertéspásztor vagy kádár vagy betyár a tipikus somogyi. A költő dühös, de szánalmat is kifejez, mert a parasztok képtelenek külső segítség nélkül megoldani a helyzetet. Debrecent és (Sáros)patakot olyan városnak minősíti, amelyekben rengeteg gazdag és művelt ember lakik. Debrecen és Sárospatak messze van Somogy megyétől (nem csak fizikailag, hanem szellemi értelemben is: más bolygón laknak a debreceniek).

Somogy megyében senki nem lesz sem gazdag sem hires. Senki nem lesz költőnek, művésznek. És keveset keresnek a helyiek. A pénzt amit keresnek, azt csak azért használják, hogy tudjanak bort készíteni vagy állatokat tenyészteni vagy etetni. Nem törődnek a debreceniek és a sárospatakiak ezzel a szegénység, nem törődnek az oktatás hiányával. De a vers egy optimistább hangvételével fejeződik be: “de tán jő oly idő, melyben nékünk a vidékünk új Helikon lesz.” Persze csak jövendölés ez, még nem létezik az első iskola, csak álom.

Nagyon élveztem ezt a verset, ami 2 angol versre emlékeztetett engem: Thomas Gray “Elegy in a Country Churchyard” című versére, és William Blake “Jerusalem” című versére.

Nincsenek megjegyzések: