Délelôtt 9-órától Ildikóval beszélgettem egy órát a Skype-on keresztül. Kikérdeztem a magyar középiskolákról és a fôiskolákról. Mondta, hogy az irodalom volt a kedvenc tantárgya, és Petôfi Sándor egyik kedvenc költôje: kértem tôle, hogy ajánljon egy verset, amit Petôfi írt, ami nem túl hosszú és nem túl nehéz. A szándékom az, hogy tanuljak és méltányoljak egy ilyen verset Ildikó segítségével. Azt mondta, hogy ma délután elküld nekem emailben egy ilyent.
Délelôtt 11-kor elmentünk kocsival Tewkesbury-be, és ebédeltünk a Bay Tree étteremben: disznóhús krumplival és vegyes zöldséggel, sör, utóételnek körte forró csokimártással és fagylalttal, kávé: fincsi! Tizenegyen voltunk a templom néhány tagjaival. Jól szórakoztunk. Az ebéd után kószáltunk ketten a városi boltokban, vettünk egy naplót és 4 vállfát {coat-hangers} a mamának. Hazajöttünk.
Délután 3-kor felmentem az emeletre, lefeküdtem az ágyunkra, szunyókáltam. Lois pedig leült a gép elé, ellenôrizte az emaileket. Négykor átmentünk gyalog a mamához, átadta neki a naplót és a 4 vállfát. Teát fôztünk és csevegtünk. A mama nosztialgázni akart a régi szép idôkrôl, és persze megengedtük! Hazajöttünk.
Este 5-kor leültem a gép elé, és ellenôriztem az emaileket. Láttam, hogy Ildikó az “ôsz” címû verset küldte nekem: tudom, hogy a kedvence ez! Mondta, hogy szerinte nem túl nehéz az idegen tanulónak.
Hatkor Sarah érkezett melóból és vacsoráztunk hármasban.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése