2009. február 12., csütörtök

Sürgés-forgás a fürdőkádban

Kép: az új tömítés békésen pihen a fürdőkád körül: dél van, dél van, kiki nyugalomba!

Kép: az ágynemű újra békésen pihen a szellőző szekrényben: dél van, dél van, kiki nyugalomba!

Reggel 9-tól beszélgettem Ildikóval a Skype-on keresztül, a téma: Arany JánosCsaládi Kör első 5 versszaka (lásd alul).



A hívás után szorgoskodtam az emeleten, új polcokat felszereltem a szellőző szekrényünkbe (16 darab fát, 32 szeget és egy kalapácsot használva). Végre be lehetett rakni ide a lepedőket, törölközőket, párnahuzatokat stb: és végre el lehetett pakolni ezeket a cuccokat a Josie-ka ágyáról a vendégszobában. Ez fontos (és sürgős), mert eljönnek péntek este Alison-ék. Aztán forgolódtam a konyhában, rögzítettem a falra bögre tárolásához való 6 akasztót, amelyeket a minap vásároltam. Mindeközben Lois szorgoskodott a fürdőszobában, eltávolította a régi tömítést, amit húsz éve beállítottunk a csempézett fal és a fürdôkád közötti hézagokba.

Ebédeltünk és teáztunk, aztán felmentünk az emeletre, bemásztunk a fürdőkádba és beállítottuk a hézagokba az új tömítést. Már nem kell guggolnunk a kádban, amikor zuhanyozunk – hurrá!

Aztán kimásztunk a kádból és gyalog átmentünk a mamához. Bementünk az ajtón, és azt láttuk, hogy egy ismeretlen férfi épp leméri a mama ablakait. Úgy látszik, hogy a mama új redőnyt rendel. Hála Isten, nem kell félteni a brit gazdaságot a jelenlegi nemzetközi válságban: nyitva a mama pénztárcája és vásárolni akar! Pillanat, éppen jött a "bréking híradó" hogy a font tíz dollárt ér (csak viccelek).

Távozott az ismeretlen férfi, és leültem a mama gép elé. Megpróbáltam felhívni az amerikai sógoromat, Steve-et a Skype-on keresztül, de egykét probléma volt: először a mama gép „elfelejtette”, hogy webkamerája van, másodszor nem működött jól a webkamera beepített mikrofonja. De mi nagyon jól hallottuk és láttuk Steve-et: kár, hogy az nem látott semmit, nem hallott semmit! Telefonáltunk Mark Williams-nak, a barátságos környéki informatikai szakember, aki tanácsolta, hogy egy headset-et vásároljunk, mert szerinte általában nem jó minőségűek a webkamerába beépített mikrofonok. Milyen hosszú folyamat az egész!

Hazajöttünk és uzsonnáztunk. Este 6-kor a Sarah megérkezett melóból és hármasban vacsoráztunk. A vacsi után a Sarah elrohant a városba: sejtjük, hogy randija van az új lovagával, Francis-szal.

A mai Skype-hívás összefoglalása:
1. Este van, este van: kiki nyúgalomba!


Feketén bólingat az eperfa lombja.


Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,


Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.


Mintha lába kelne valamennyi rögnek,


Lomha földi békák szanaszét görögnek,


Csapong a denevér az ereszt sodorván,


Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.

Első versszak: „este van, este van”: ez a 2 megismételt szó bemutatja a jelenetet.
Ebben a versszakban a költő először a fákról, aztán a bogarakról, aztán a földi békékról, aztán a denevérekről, végül a madarakról szól.
„feketén bólingat az eperfa lombja”: azt érezzük, hogy sötétedik, és elég csendes és mozdulaltan a levegő.
„zug az éji bogár”: ez a szókép azt sugallja, hogy nyár van.
„mintha lába kelne valamennyi rögnek”: nem egészen értettem ezt a kifejezést, de Ildikö megmagyarázta, hogy nappal ezek a békák úgy néznek ki, mint rögök, és csak akkor élednek, amikor sötétedik.
„csapong a denevér az ereszt sodorván”: ez a szókép erősen emlékeztet engem a nyári estékre, mert különösen akkor látjuk a denevéreket.
„rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán”: ez a szókép is az esti órákat felidézi, mert persze éjjeli madár a bagoly.

Ebben a versszakban a költő kizárólag a természetről beszél, de az emberiségre közvetett módon utal: egy fal (a bogár nekimegy a falnak): egy eresz (Csapong a denevér az ereszt sodorván) és egy torony (Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán), bár csonka és régi a torony, tehát nem új épületekről van szó!)

2. Udvaron fehérlik szõre egy tehénnek:


A gazdasszony épen az imént fejé meg;


Csendesen kérõdzik, igen jámbor fajta,


Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.


Ballag egy cica is — bogarászni restel —


Óvakodva lépked, hosszan elnyúlt testtel.


Meg-megáll, körülnéz: most kapja, hirtelen


Egy iramodással a pitvarba terem.
„Udvaron fehérlik szõre egy tehénnek „ : rögtön ott vagyunk az udvaron, és látunk egy fehér tehenet, ami persze megszelidított állat, tehát biztos azt tudjuk, hogy itt a civilizáció, és az emberiség világában vagyunk. Fehér a tehén bőre, tehát még este is könnyen látható.
„A gazdasszony épen az imént fejé meg”: itt az első ember jelenik meg, a gazdasszony, aki éppen fejte meg a tehenet. Persze a tehenek megfejése általában naponta kétszer történik, reggel és este.
„Csendesen kérõdzik, igen jámbor fajta,Pedig éhes borja nagyokat döf rajta” igazán csodálatos szókép ez: látjuk a szelíd tehenet és az éhes borjút is, amely nem hagyja békén az anyját.
Úgy látszik, hogy csak egy tehén és egy borjú van, tehát az világos, hogy nem gazdag emberekről van szó.
„Ballag egy cica is — bogarászni restel —
Óvakodva lépked, hosszan elnyúlt testtel.”Meg-megáll, körülnéz: most kapja, hirtelenEgy iramodással a pitvarba terem”
Csodálatos szókép, ami pontosan megjeleníti a macska mozdulatait. Nem egészen értettem a „most kapja” kifejezést, de Ildikó megmagyarázta, hogy bogarat kap a macska. Kitaláltam, hogy azt jelenti, hogy „most megérkezett” a macska, de nem voltam biztos.
Ennek a versszaknak a vége felé, nézzük a macska, ahogy közeledik a házhoz. És mi az olvasók is közeledünk ugyanakkor a házhoz és belépünk a pitvarba.

3. Nyitva áll az ajtó; a tüzelõ fénye


Oly hívogatólag süt ki a sövényre.


Ajtó elõtt hasal egy kiszolgált kutya,


Küszöbre a lábát, erre állát nyújtja.


Benn a háziasszony elszûri a tejet,


Kérõ kis fiának enged inni egyet;


Aztán elvegyül a gyermektársaságba,


Mint csillagok közé nyájas hold világa.

Ebben a versszakban, ahogy mondtam, most már közeledünk a házhoz.
„Nyitva áll az ajtó; a tüzelõ fényeOly hívogatólag süt ki a sövényre”
Nagyon barátságos a hangulat ebben a sorban, mert a nyitott ajtó és a tüzelő fénye behívja a látogatót, a tüzelő fénye, ami világítja a sövényt.
Ahogy mi az olvasók közeledünk a házhoz, látjuk a kiszolgált kutyát:
Ez a kutya „küszöbre a lábát, erre állát nyújtja” : csodálatos szókép, és én személyesen nagyon-nagyon rokonszenvezek ezzel a nyugdíjas kutyával. Itt is nagyon barátságos a hangulat: a kutya már nem dolgozik, de a család táplálja és hagyja egész nap békésen pihenni és aludni. Nyugdíjat kap, olyan mint én!
Végre belépünk a házba.
„Benn a háziasszony elszûri a tejet”: végre látjuk a szemünk előtt a háziasszonyt, a gazdaasszonyt. Este van, de persze a háziasszonynak még sok dolga van. Még dolgozik serényen. Már megfejte a tehenet, és most leszűri a tejet.
„Kérõ kis fiának enged inni egyet”: először látjuk, hogy van gyerek is a házban, egy kisfiú. Nagyon kicsi, de nem baba, mert jól tud tejet kérni!
„Aztán elvegyül a gyermektársaságba Mint csillagok közé nyájas hold világa”: itt megtudjuk, hogy több, mint egy gyerek van, talán számos gyerek van. Csodálatos szókép, a költő a gyerekeket a csillagokkal összehasonlítja, az anyát a holddal. Világos, hogy az anya nagyon nagyon fontos a gyerekek számára, a világ legfontosabb személye. A gyerekek élete az anyjuk körül forog. Megtudjuk, hogy nyájas az anya, és érezzük, hogy nagyon szereti a gyerekeit, és a gyerekek is nagyon szeretik az anyjukat

4. Egy eladó lyány a tûzre venyigét rak: Õ a legnagyobb s szebb — a hajnali csillag.


Vasalót tüzesít: új ruhája készen,


Csak vasalás híja, — s reggel ünnep lészen.


Körül az apróság, vidám mese mellett


Zörgõs héjú borsót, vagy babot szemelget,


Héjából idõnként tûzre tesznek sokat:


Az világítja meg gömbölyû arcukat.

Ebben a versszakban a költő egy idősebb gyereket bemutat.
„Egy eladó lyány a tûzre venyigét rak” : eladó lány ez az idősebb gyerek, és a szótárom szerint ez az „eladó lány” kifejezés azt jelenti, hogy most már felnőtt és házasságra kész az illető lány. Kicsit furcsa kifejezés, nekem az sugallja, hogy a szülei piacra dobják a lányukat. Beszélgettünk egy kicsit Ildikóval a magyar lakodalomról és a menyasszonytáncról.
Ebben a versszakban kiderül, hogy nem csak az anyának, hanem az eladó lánynak is dolga van: mert „a tûzre venyigét rak”.
„Õ a legnagyobb s szebb — a hajnali csillag” : megtudjuk, hogy nagyobb és szebb, mint a többi gyerek.
És szép is ez a lány. A költő a hajnali csillaggal összehasonlítja, ami szép szókép. Ez a hasonlat emlékeztet minket a harmadik versszakra, amelyben a költő az anyát a holddal összehasonlítja.
Tehát bizonyos értelemben már nem gyerek ez a lány. Már felnőtt. Nem játszik egész nap, mint a többi gyerek, hanem dolgozik is és segít az anyjának. Bizonyos értelemben az anya felettese a lány, és egy ilyen szerepet játszik a családban. Pl segít a többi gyereket gondozni.
De mit csinál a lány jelen pillanatban, és mire gondol, kire gondol?
„Vasalót tüzesít: új ruhája készen,Csak vasalás híja, — s reggel ünnep lészen” : látjuk, hogy a lány a következő reggelre gondol, mert ünnep lesz. Készíti a vasalót, mert a szép új ruháját vasalni kell. A holnapi napra gondol: akar szép lenni, jól mutatni, mert holnap ünnep lesz, és kétségkívül a helyi fiúk és lányok egymással találkozni fognak, szórakozni, talán táncolni stb. Tehát nagyon nagyon akar jól mutatni az új ruhájában.

5. A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol;


Üszköt csóvál néha: tûzkígyókat rajzol.


Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra:


E fiúból pap lesz, akárki meglássa!
Legalább így szokta mondani az apjok,


Noha a fiú nem imádságon kapkod:


Jobban kedveli a verseket, nótákat,


Effélét csinálni maga is próbálgat.



Legalább így szokta mondani az apjok” : amikor elolvastam ezt a utolsó 3 sort, azt hittem, hogy a költő önmagát ábrázolja ebben a szóképben. Mert nem túl gyakori a legtöbb vidéki családban olyan fiú, aki legszívesebben olvas valamit. Lehet, hogy nem pontosan önéletrajzi, de a költő más körülmények körül elképzeli magát, egy szegény vidéki családban.
Ez a fiú imád olvasni, tehát mindenki azt hiszi, hogy pap lesz. Vidéki emberekről van szó, tehát számukra minden okos gyerek pap lesz, mert nincs más választás! A vidéki emberek nem tudnak semmit az írókról, a költőkról stb. A vidéki társadalomban a pap az egyetlen értelmes ember.
„Noha a fiú nem imádságon kapkod:Jobban kedveli a verseket, nótákat,Effélét csinálni maga is próbálgat” : a költő itt nosztalgiázik egy kicsit szerintem, és emlékszik a saját gyerekkorára, és az első kísérleteire, amikor először megpróbált verseket írni.
„effelét csinálni maga is próbálgat”: nem nehéz elképzelni, hogy milyen eltökélt volt ez a kisfiú. Költőnek lenni, a fiú álma ez. Minduntalan megpróbál verseket írni, és mi több jó verseket, amelyek olyanok, mint azok a versek, amelyet őmaga imád olvasni. Azt érezzük, hogy roppant hatalmas a fiú odáadása és elkötelezettsége.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Mire használjátok ezt a ,szellőző' szekrényt? Vagy csak egy olyan szekrény felső részének kihasználása, ami semmirevaló lenne a szerelvények miatt?

Magyar Colin írta...

Szia Emese!
Régebben nálunk minden házban szellôzô-szekrény volt, amibe a forróvíztároló is volt beépítve. A szekrény felsô részében néhány polcok voltak, amelyikre mindenki törölközôket, lepedôket, ágynemût tárolt, mert mindig meleg volt ebben a szekrényben: a forróvíztárolóból sok meleg kiszürôdött. A modern forróvíztárolókból sajnos csak kevés meleg szürôdött ki, de azt hiszem, hogy legalább a vezetékek melegek!!!
Üdv: Colin