Lois nem aludt jól az éjjel, szédült és forgolódott az ágyban és émelyegett, de nem hányt. Eldöntötte, hogy ma itthon marad, és nem találkozik a volt munkatársaival (Rose-zal, Shirley-vel és Sheila-val: a terv az volt, hogy négyen ma délelőtt fél 11-kor találkoznak a városban és kávéznak.
Reggel fél 9-kor gyalog átmentem a mamához, vittem magammal a headset-et, ami használok a számítógépemmel. Teát főztem, csevegtem egy órányit a mamával. Teszthívást csináltam a Skype-on keresztül, és sikeres volt, és sokkal, de sokkal jobban minőségű volt a mikrofon, mint a mama webkamerájában beépített mikrofon.
Aztán gyalog továbbmentem a városba. Benéztem a Frederick Allen ékszerboltba, és kivettem a mama karóráját, amire új aranyszínű szíjat felszereltek. Majd betértem a Next divatáruboltba, vettem egy 10 fontos vásárlási utalványt Aidan-nak, Lois unokaöccsének. Végül beugrottam a Maplins-ba, vettem egy headset-et a mamának. Gyalog hazajöttem.
Kettesben ebédeltünk, aztán lomtalanítottunk a házban, mert holnap Alison-ék jönnek egy hétre. Megágyaztunk a 2 vendégszobánkban.
Délután fél 4-kor kocsival átmentünk a barátainkhoz, Patricia-hoz és Tom-hoz. Beszélgettünk és teáztunk egy órányit, aztán haza.
Délután 5-kor beszélgettem angolul Ildikóval a Skype-on keresztül. Beszélgettünk angolul az irodalomról, föleg arról a fogalomról, hogy az igazi irodalom nem jelenítja meg, hanem átalakítja a mindennapi élményeinket, és ha kell, akkor a nyelvezet szabályait is megszegi azért, hogy az olvasó szinte új szemmel látja a mindennapi tárgyakat és eseméneyeit.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése