Kép: a hálószobánk falára felszerelt térfigyeló kamera lecsap a dramatikus jelenetre: a fehér inget viselő Stephen (aki alig látható) és Diane (lásd a fekete karikát) megérkezik Ausztráliából.Reggel kilenckor kocsival elmentünk a városi kommunális hulladéklerakó telep, és leraktunk egy csomó kacatot – hurrá! Aztán továbbmentünk a Sainsburysbe, sok finom élelmiszert és bort vettünk, mert ma délután Stephen, Lois második fokú unokatestvére és Diane, a felesége megérkezik Ausztráliából. Hazajöttünk.
Fél tízenegykor gyalog átmentem a falusi patikába, és kivettem a mama orvosságát, aztán továbbmentem a mamához, átadtam neki az új orvosságot, teát fóztem, csevegtem vele egy órányit. Leültem a mama gép elé, segített neki választani egy elektronikus szülinapi üdvözlőlapot Ednek, a vőnknek, mert jövö szerdán lesz a 34. születésnapja. Hazajöttünk.
Kettesben ebédeltünk a kertben: még egyszer használtuk a csilli-villi édi-bédi új kerti garnitúránkatt. Kaja után Lois elkezdte készíteni a vacsorát, én pedig kitakarítottam és kiporszívóztam a házat. Ágy melletti lámpát és ócska digitális órát becipeltem abba a vendégszobába, ahol Stephen és Diane aludni fog.
Negyed ötkor felmentünk az emeletre és lefeküdtünk az ágyunkra egy kicsit pihenni, de rögtön rájöttünk, hogy Stephen és Diane éppen most érkezik. Melegen üdvözöltük. Megmutattam nekik a vendégszobát, és segítettem Stephennek felcipelni a bőröndjeiket, aztán teát főztem. Négyen letelepedtünk a nappaliban, teáztunk és csevegtünk másfél órányit, aztán vacsiztunk. Kaja után Stephen, Diane és Lois elrohant a városi templomba a heti bibliaórára: ma este Stephen lesz a vendég igehirdető. Én pedig szorgoskodtam a konyhában, megcsináltam a mosogatást és törölgetést – óriási feladatot, mert nincs mosogató gépünk – jaj nekem! Egy óra után felakasztottam a törölgetô rongyot, becsoszogtam a nappaliba és totál kidőltem…….zzzzzz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése