2009. május 8. péntek

Kép: a mama szülei és testvérei Dél-Walesben a késői 1920-as években: a hátsó sor – John, Betty, Kate, Mary, a mama anyja és a mama apja: második sor – Ruth és a mama: első sor – Joan, Ellis és Barbara.
Sajnos most már a mama az egyetlen túlélője ennek a nagy családnak.

Kép: balról jobbra – (a gyermekkorukban, a késői 1920-as években) Ruth, a mama egyik nővére: Babs, a mama egyik húga: és a mama

Reggel 8-kor gyalog átmentem a mamához, teát főztem, csevegtem vele egy órányit. Aztán hazajöttem.

Délelőtt Lois befejezte a fürdősoba falainak a festését, én pedig görnyedtem a gép előtt, beszkeneltem negyvennéhány régi fotót a mama kérésére (lásd felül). Ezeket a fotókat "Babs" (azaz Barbara), a mama húgája egyik fotóalbumában találtam (Babs sajnos januárban elhúnyt). Ezt az albumot megfelelő sorrendben vissza kell adnunk Babs családjának.

Kettesben ebédeltünk, aztán megint szorgoskodtunk a fürdőszobában: befejeztük a szegélydíszt ragasztását. Aztán totál kidőltünk. Négy órától beszélgettem Ildikóval a Skype-on, a téma néhány nehéz angol kifejezés volt, pl. „prefrontal cortex”, „prolonged stare” és „teahouse brawl”: rééémes, borrrrzasztó!

Sarah telefonált, hogy ma este nem vacsorázik nálunk, mert nagyon későn ebédelt, tehát kettesben vacsiztunk, majd másodszor totál kidőltünk és tévéztünk a nappaliban…zzzzzz!!!!