2008. december 23., kedd

mogyoróvaj nélküli mogyoróvajas keksz


Reggel 8-kor átmentem gyalog a mamához, mert a tejesember elhagyta 2 óriási üveg teát az ajtaja elôtt, és a mama nem tudta felkapni. A karácsonyi napon a tejesember nem jön el, tehát ma hajnalban dupla adagot hagyott. Hazajöttem.

Kilenckor felhívtam Ildikót a Skype-on keresztül. Beszélgettünk arról, hogy mit fog csinálni Ildikó és a férje a karácsonyi napon. A férjed le akar adni néhány kilót, de sajnos szereti a hagyományos magyar kosztot, ami nem segít. 178 centi magas, és 100 kilós: úszástanár, de sajnos az úszásórákban nem úszhat, csak ott áll a vízben és fázik, szegény. Ildikó hetente háromszor aeróbic órára jár. Egy másik angollal beszélget idôrôl idôre a Skype-on keresztül, kinek jelenleg magyart tanít: úgy látszik, hogy gyakran veszekednek egymással a magyar nyelvtan apró kis pontjairól!Mindketten rajonganak a nyelvtanért.

A budapesti levelezôtársam, Tünde felhívott. Úgy látszik, hogy egykét hete a lumbágóban szenved, szegény. Legálabb az jó, hogy a 26.-án a családja (azaz a fia, Gábor és Rita és a kis 1 éves Petra) meglátogatni fogja.

Ebédeltünk ketten: a Sarah uzsonnatáskáját, amit ma reggel elfelejtett magával vinni melóba! Sarah telefonált, hogy még náthás, de mégis nálunk vacsorázik ma este. Nagyon-nagyon reméljük, hogy nem kapjuk meg épp a karácsony elôtt.

Az ebéd után Lois nekilátott a karácsonyi sütés-fôzésnek: “mince pie” (azaz angol süti, tudniillik mindenféle aszaltgyümölcsökből készült lekvárszerűvel megtöltött süti/pite), “jam tart” (kis lekváros torta), mogyoróvajas keksz (sajnos Lois elfelejtette hozzáadni a mogyoróvajat! De mégis finom még a mogyoróvaj nélkül.) Én átmentem gyalog a mamához, teát fôztem és vele csevegtem egy órát, aztán haza.

Sarah érkezett melóból, és vacsiztunk hármasban, aztán elrohant a saját lakásába. Még nagyon náthás – ó jaj! De azt mondják, hogy a jelenlegi influenza járvány fôleg a fiatalokat támadja.

Letelepedtünk a kanapén, ajándékokat becsomagoltunk, közben néztük az “It’s a Wonderful Life” címû érzelgôs amerikai filmet: ennek a filmnek a megnézése nálunk karácsonyi hagyomány. Én nekirugaszkodtam, de nem néztem végig, totál kidôltem és korán lefeküdtem..ZZZZZ! A távollétemben Lois becsomagolta azokat az ajándékokat, amit nekem adni fog.

Nincsenek megjegyzések: