Délelôtt kísértem Lois-t a különleges karácsonyi szolgálatra, ami zajlott a templomban. Aztán hazajöttem, Lois pedig maradt az általános szolgálatra. Itthon szorgoskodtam a konyhában, fôztem az ebédet. Négyen ebédeltünk, a mamával és Andrée-val, a francia barátnônkkel: marhahús pörkölt krumplival és a kertünkben termesztett spenôttal, gyümölcsbor, utóételnek a kertünkben termesztett fekete ribiszkébôl készült gyümölcsös ropogós: fincsi!
Az ebéd után egy ideig csevegtünk négyen a nappaliban, majd hazavittük autóval a két vendégünket. Aztán én felmentem az emeletre, és szundítottam egyet. Lois pedig szorgoskodott a nappaliban, díszítette a karácsonyfánkat, aztán bement a konyhába, kitisztította a sütôt.
Felkeltem, és teáztunk ketten. Aztán felmentem még egyszer az emeletre, bekapcsoltam a tartalék PC-t, és beszélgettem Ildikóval egy órát magyarul és angolul a Skype-on keresztül. Bevallotta, hogy a Skype rabja, a számítógép rabja. A legfôbb hobbija az angoltanulás: gondolkodik is angolul, álmodik is angolul! Én ámultam-bámultam, hogy milyen odáadó Ildikó, milyen erôs a céltudatossága! Nagyon élveztem a beszélgetésünket, mint mindig. A legközelebbi kedden 10-órától lesz, magyar idô szerint.
Szorgoskodtam a konyhában, készítettem az uzsonnát: sajtos szendvics uborkával, paradicsommal, a saját chutney-val, tea. Uzsonnáztunk ketten, aztán letelepedtünk a kanapéra, láttuk Lois egyik kedvenc videóját, “While you were sleeping” címmel: szokta minden karácsonykor megnézni. “Jó érzésû” film, boldog befejezéssel. A film után én a rádiót hallgattam, Lois pedig nekilátott fényesíteni a bronz dísztárgyainkat. Tíz órakor lefeküdtünk, számomre meglepô volt, hogy milyen enyhe a hômérséklet. Lehetett nyitva tartani a hálóablakot (december 21.!!!!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése