Reggeli: müzli, pirítós, tej
Reggel / délelôtt:
09:00 munkához láttam, elkezdtem mázolni alapozóval az oldalkaput, de rögtön egybôl észrevettem, hogy a festék nagyon gyorsan felszívódik {was being absorbed} és sajnos félúton kifogyott az alapozó.
10:15 Lois elment busszal a városba 4 volt munkatársával találkozni, és négyesben kávézni a Cavendish House áruházban. Mondta, hogy kávé után megpróbál a festékboltba benézni, egy nagyobb doboz alapozót vásárolni.
11:00 áttekintettem a ruhámat, találtam egy farmert és egy inget, amit mosni kell. Bepakoltam néhány cuccot, mert hétfôn elutazom Londonba egy hétre.
11:30 kimentem a kertbe, lenyírtam a szomszédunkkal, Bill-al közös sövény nagyobb részét, és leraktam a újrahasznosítható {recyclable} hulladék zacskóba a levágott ágakat.
12:30 szorgoskodtam a konyhában, készítettem az ebédet.
13:00 Lois hazaért és ebédeltünk kettesben
Ebéd: sajtos szendvics uborkával és paradicsommal, gyümölcsbor
Délután:
14:00 mázoltam tovább alapozóval az oldalkaput. Befejeztem az elsô réteget, és elkezdtem a másodikat.
16:00 átmentem gyalog a mamához, teát készítettem, vele csevegtem. Úgy látszik, hogy a mamának is idôpontja van Mark-kal, a környék barátságos IT-szakember (holnap délelôtt tíz órakor), de én nem tudok akkor jelen lenni, mert a konyha mennyezetét festeni akarom. Emaileztem Mark-nak, közöltem vele, hogy mi a baj a mama PC-jével: azaz az internetes kapcsolata idôrôl idôre elég gyakran megszakad, aztán egykét perc alatt visszatér.
16:30 Lois érkezett a mamához, és elmentünk kocsival a postára Irisnak, Lois unokahúgának csomagot elküldeni, mert szombaton Iris születésnapja lesz.
18:15 a Sarah hazaért melóból, és harmasban vacsiztunk.
Vacsora: pörkölt marhahús burgonyával, karfiollal, gombával, sárgarépával, hagymával, paprikával, rozé bor
Este:
19:00 Lois és a Sarah elment kocsival a templomba, én pedig leültem a gép elé, emailt írtam a Franciaországban élô barátnômnek, Annie-nak.
Idôjárás: délelôtt részben napos, délután szórványos záporok.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Azon csodálkozom, hogy még a mamánál is van internet??? Mit csinál a gépen? Ha az én nagyanyámra gondolok, ő örül, ha a tévét meg a mikrót tudja kezelni, az automata mosó-szárító géppel már nem szeret foglalkozni :)
Szia! Köszi a megjegyzést! Igazad van, 88 évesen az internetet felhasználni stb nem kis kihívás. De manapság jórészben csak emaileket ír-olvas, sörfözni neki már túl nehéz, ami mégiscsak nem meglepô!!!
Szia Emese! hány éves a nagyanyád? Jó egészségben van-e?
Szia :) 84 éves a mama. De valahogy nálunk, nem tudom miért egészen más a kisnyugdíjasok élete. Vagy inkább az ő hozzáállása. Mama világ életében egy panaszkodós volt, tudod az, akinek soha semmi nem elég jó és hogyhogy a szivárvány is csak hétszínű? Hm... Már nem voltam nála 3 éve, mert csúnyán megbántott. Én meg azt vallom, hogy ha egy felnőtt - még ha a nagyanyám is - téved, akkor tudjon bocsánatot kérni. Én ilyen vagyok, de evvel teljesen egyedül vagyok a családban. Sajnos. A hírek persze apukámon keresztül eljutnak hozzám, Apu húga együtt lakik a mamával, miután másodszor is elvált. Így a két nő teljesen irányítja egymást, apu is csak látogatóba jár. Néha megpróbálja a mamát rávenni, hogy pl. operáltassa meg a lábát, hogy jobban tudjon mozogni, vagy ne nassoljon annyit, hátha kicsit leadna a feleslegből, de olyankor ő lesz a rossz gyerek. Azt hiszem már apu is kezd ebbe belefáradni. Mama mindig is elégedetlen volt és ezt sosem rejtette véka alá. Ha gyerekként egy szál virágot vittem neki, akkor azt mondta, milyen szépen mutatna csokorban. Ha meg egy csokorral, akkor azt, hogy bőven elég lett volna egy szál, úgyis elrohad a vázában. Nehéz neki örömet szerezni. Ajándékozni, meglepni valamivel még nehezebb, mert mindene van, aminek szükségét érzi. Olvasni már nem nagyon szokott, meg nem is férne már könyv abba a pici lakásba. Karácsonykor már a kertbe sem jött el, pedig fuvarozva volt mindig, mert az olyan nyűgös, ha ki kell mozdulnia. Megérti az ember, hogy idős korban nehezebb már minden, de azt hiszem ettől még nem kellene lemondani az élet apró örömeiről és nem kellene teljesen begubózni. Legalábbis én ezt a szemléletet vallom és nagyon remélem, ha majd öreg leszek, akkor is szem előtt tudom ezt tartani. Szeretnék majd egyszer aktív nyugdíjas lenni, aki nem csak a tévét bámulja. Ezért pl. jó példa vagytok számomra Lois és Te, mert azt látom, mi mindent tudtok együtt csinálni. Jó belőletek erőt meríteni a hétköznapokra. :)
Remélem nem baj, hogy ilyen bőven válaszoltam, ami nem tetszik, moderáld ki a szövegből :)
Kellemes hétvégét és kíváncsian várom majd a Tündés beszámolóidat! :)
Szia :) Nagyon szépen köszönjük Lois-szal a bókokat! Nagyon jó író vagy, és tökéletesen megértem, hogy milyen ember a nagyanyád!!! (A blogodban is szerintem hihetetlenül szép a stílusod, és szívhez szólók az irásaid és a gondolataid. Nagyon rokonszenvezek az álláspontoddal: az mindig nagyon fontos az élet örömeit élvezni a nap minden pillanatában, amennyire lehet, és ezen nem változtat a nyugdíjazás.
Két hét múlva beszámolok Tünde elsô látogatásáról. Remélem, hogy tetszik Anglia és London. Mindketten félünk a magasságtól, de csütörtökon a London Eye-ra felülünk! Rémeeeeessss! Na kellemes vasárnapot kívánok, es köszönöm még egyszer a kedves megjegyzéseidet:)) Colin
Megjegyzés küldése