Sarah és Francis esküvője

2009. augusztus 13. csütörtök

Fotó: Alison és Rosalind

Fotó: Josie és Lois

Délelőtt szorgoskodtunk a nappaliban, az ebédlőben, a konyhában, a fürdőszobában és a vendégszobákban: bababiztossá tettük az egész házat, mert Alisonék ma délután érkeztek meg. Ebédeltünk kettesben a kertben, aztán felmentünk az emeletre és belebújtunk az ágyunkba. Kicsit visszás volt a helyzet, mert még ágyban voltunk, amikor Alison felhívott: azt mondta, hogy 15 perc múlva érkeznek meg. Villámgyorsan öltözködtünk és felkeltünk.

Teáztunk, aztán játszottunk a kis Josie-kával és a kis Rosalinddal a kertben és a házban. Öten vacsiztunk, aztán Alison megfürdette és a második vendégszobában lefektette a két gyereket. Aztán totál kidőltünk harman...zzzzzzz!!!!

2009. augusztus 12. szerda

Fotó: a mai búcsúfotók Istvánról, Máriáról és Laciról

Fotó: Istvánék a pécsi „Szőlőskert” étterem előtt 1994-ben, amikor először megismerkedtem a családdal – István és Mária, az idősebb fiúk, Márci és a fiatalabb fiúk, Laci

Reggel 8-kor gyalog átmentem a mamához. Kitettem a mama kukáját, mert holnap lesz a gyűjtési nap. Teát főztem és csevegtem vele egy órányit, aztán hazajöttem.

Fél kilenckor István és Mária felkelt és reggelizett. Tízkor Laci, a fiuk lecsoszogott a lépcsőn és bekapott futtában egy kávét. Kaja után mindenki kijött a ház elé a hagyományos búcsú fotózásra (lásd a képeket). Aztán kocsival elmentünk „Nagy kopasz John”-hoz, aki Redmarleyban lakik. Kb 35 percig tartott az út. Leraktam a magyar barátainkat, aztán hazajöttem, és ebédeltünk kettesben Loisszal.

Kaja után felmentünk az emeletre és belebújtunk az ágyunkba. Kicsit visszás volt a helyzet, mert két órával később még mindig ágyban voltunk, amikor a mama felhívott. Azt mondta, hogy az új kombi-cirkója veszélyes állapotban van (a leggyakoribb panaszkodása), de azt válaszoltam, hogy ne aggódj, nem fog felrobbanni - szóval végül sikerült megnyugtatnom. Felkeltünk és teáztunk kettesben a nappaliban. Aztán munkához láttam az emeleten és „megágyaztam” a két vendégszobában, tudniillik lehúztam az ágynemű „felső rétegét”, és felfedtem az „alsó réteget” – hurrá!

Fél hatkor Sarah megérkezett a melóból és vacsiztunk hármasban.

2009. augusztus 11. kedd

Fotó: a térfigyelő kameránk lecsap az út másik oldalán Jant váro 3 magyar barátunkra: István, Mária és Laci – várnak, várnak, fel és alá járnak…(és dohányoznak!)

Fotó: a mosókonyha ablakpárkányán - a magyarok cigarettás doboza és a hamutartó, amit használnak

Lois és én reggel fél nyolckor reggeliztünk. Kaja után gyalog átmentem a mamához, teát főztem és csevegtem vele egy órányit. Aztán hazamentem.

Tízkor István és Mária felkelt. Kimentek a kertbe dohányozni és kávézni, aztán reggeliztek kettesben az ebédlőben. Kaja után csevegtünk négyen a nappaliban.

Délben István fia, Laci felkelt és reggelizett. Aztán Istvánék gyalog elmentek a városba a boltokban körülnézni. Délután háromkor találkájuk volt Jannal, István egyik ismerősével. Miután távoztak, mi ebédeltünk kettesben a kertben aztán kiszaladtunk a sarki közértbe tejet és hagymát vásárolni. Hazajöttünk és felmentünk az emeletre és lefeküdtünk egykét órára.

Fél négykor felkeltünk. Én zuhanyoztam, majd neteztem, Lois pedig munkához látott a konyhában, és elkezdett chutney-t készíteni.

Fél hatkor Sarah megérkezett a melóból, és tíz perccel később Istvánék megérkeztek és átöltözködtek, aztán Jan megérkezett és elvitte kocsival a három magyar véndegünket a házába vacsorázni.

A magyarok távoztak és mi vacsiztunk hármasban. Kaja után Sarah elrohant a saját lakásába, mi pedig letelepedtünk a nappaliban és tényleg kidőltünk...zzzzz!!!

2009. augusztus 10. hétfő

Reggel kilenckor négyen reggeliztunk Istvánnal és Máriával. Laci, a fiuk féltízenegykor kelt fel, de mégiscsak fiatal! Délben Istvánék gyalog elmentek a városba. Találkájuk volt István egyik ismerősével, Sarah nevű tanárral, aki a hotel managementet tanítja a helyi egyetemen. István fia, Laci gondolkodik rajta, hogy beiratkozik-e egy ilyen kurzusba Svájcban.

Ebédeltünk ketten, aztán felmentünk az emeletre és lefeküdtünk. Háromkor keltünk fel és teáztunk. Aztán leültünk és megnéztük az emaileket.

Ebédeltünk ketten, aztán felmentünk az emeletre és lefeküdtünk. Háromkor keltünk fel és teáztunk. Aztán leültünk és megnéztük az emaileket.

Este fél hatkor Sarah benézett és kivette az adag vacsorát és a holnap uzsonnatáskát, amit készítettünk neki. Hatkor Istvánék megérkeztek és öten vacsiztunk. Kaja után Laci és Mária elment az emeletre zuhanyozni és netezni, mi pedig letelepedtünk Isvánnal a nappaliban és csevegtünk.

2009. augusztus 9. vasárnap

Fotó: István és Mária, a pécsi barátaink

Reggel 9-kor gyalog átmentem a mamához, teát főztem és csevegtem vele egy órányit. Rendeztem a kis tablettatartó doboz segítségével a mama orvosságát a jövő hétre. Hazajöttem.

Munkához láttam a házban. Kitakarítottam és kiporszívoztam a földszinti szobákat, mert ma este érkeznek meg a pécsi barátaink, István és Mária, a felesége és László, a fiuk. Lecsekkoltam az autónk abroncsait, de tökéletes volt a nyomás, nem kellett pumpálni – hurrá!

Ebédeltünk ketten a kertben, aztán felmentünk az emeletre és lefeküdtünk másfél órára. Aztán felkeltünk, teáztunk és csevegtünk a kerti asztalnál. Lois bement a házba és leült a gép elé és ellenőrizte az emaileket. Én pedig meglocsoltam a veteményes ágyakat, aztán én is bementem a házba, leültem egy gép elé és megnéztem az emaileket. Néhányszor ennek-annak nekirugaszkodtam, de valamifajta üresjárat volt az agyamban, mert vártunk a vendégeinkre: de nem tudtuk, hogy pontosan mikor fognak eljönni.

Vártunk, vártunk, fel és alá jártunk! Végre megérkeztek: lásd a képet! Sok csodálatos ajándékot hoztak: kolbászt, pálinkát, házi kajszi lekvárt, egy ötven éves erdélyi falfedőt is (lásd a képet: a kanapé tetejére tettük a falfedőt, István és Mária mögött)....

2009. augusztus 8. szombat

Fotó: a nemzetközi vendégágyunk (üresjárat alatt!)

Reggel 7-kor kocsival elmentem, és betértem először a környékbeli „Jet” benzinkútba tankolni. Utána továbbmentem a Sainsburysbe a szokásos heti bevásárlást végezni önmagunknak is a mamának is. De nem vettem semmi friss ételt. Hazajöüttem és ide-oda beraktam azt, amit vettem.

Aztán másodszor kocsival elmentem a Sainsburysbe, de ez alkalommal Loisszal együtt, és csak a friss ételt vettünk. Még fájt Lois háta, így nem tudott bevásárlókocsit tolni, tehát ő kiválasztotta, amit akar, én meg toltam. Hazajöttünk és ide-oda beraktam ezt a friss ételt, aztán gyalog átmentem a mamához, és átadtam neki a „mamatápot”. Teát főztem és csevegtem vele egy órányit. Aztán hazajöttem.

Munkához láttam a házban. Kitakarítottam és kiporszívóztam egy másik vendégszobát, ahol a pécsi barátaink, István és Mária fog aludni. Amint tegnap az első véndégszoba esetében, megint „kétszer” megágyaztam, mert miután Istvánék távoznak (kedden), Alisonék meg fognak érkezni négyöt éjszakára. Szóval úgy ágyaztam meg, hogy István és Mária tiszta dupla lepedője alatt Ali és Ed tiszta dupla lepedője „lapuljon”, hasonlóképpen Istvánék párnahuzatain és paplanhuzatán belül Alisonék párnahuzatai és paplanhuzata „lapuljon”. Ó jaj, megszakadtam a munkában!

Ebédeltünk ketten a kertben, aztán felmentünk az emeletre és lefeküdtünk. Lois pátyolgatott engem és teát hozott nekem az ágyba. Háromkor felkeltünk és teáztunk a kertben: tea és csoki – fincsi!!! Aztán leültünk a gépünk elé és megnéztük az emaileket.

Vacsiztunk kettesben a kertben. Kaja után, meglocsoltam a növényeket a veteményes ágyakban, aztán letelepedtünk a nappaliban és tévéztünk. Egy BBC Proms hangverseny ment: nekem Pjotr Iljics Csajkovszkij első zongoraversenye volt a koncert fénypontja.

Fél tízkor a pécsi barátunk, István telefonált, hogy holnap este hat óra után érkeznek meg Máriával, a feleségével és Lacival, a fiukkal, és nem kell nekik vacsora.

2009. augusztus 7. péntek

Reggel telefonáltam a WH Smiths könyvesboltnak: kérdeztem, hogy megérkezett-e az a 3 könyv, amit rendeltem két hete a mama kedvéért. Válaszolták, hogy nem. Ó jaj!

Munkához láttam a házban. Kitakarítottam és kiporszívóztam az egyik vendégszobát, ahol a fiatal magyar barátunk, Laci fog aludni. Megágyaztam, aztán totál kidőltem...zzzzz! Még fájt Lois háta, így nem tudott segíteni sajnos.

Ebédeltünk ketten a kertben. Kaja után felmentem az emeletre és lefeküdtünk egy órára. Felkeltem és leültem a gép elé és megnéztem az emaileket. Három órakor teáztunk a kertben.

Négykor gyalog átmentem a mamához. Teát főztem és csevegtem vele egy órányit, aztán hazajöttem.

Fél hatkor vacsiztunk ketten a kertben, aztán letelepedtünk a nappaliban és tévéztünk: egy BBC Proms koncert ment, de sajnos modern (XX. századi stílusú) volt a zene – grrr! De nem kapcsoltuk ki, csak lehalkítottuk: én a regényemre koncentráltam (tudniillik az angol író, Graham Greene 1960-as „Egy kiégett ember” című regényre). Lois pedig a mai napilap keresztrejtvényét fejtette.

2009. augusztus 6. csütörtök

Reggel fél tízkor gyalog átmentem a mamához. Teát főztem és csevegtem vele egy órányit. A látogatásom alatt a mama barátnője, Ann benézett és átadott a mamának egy Keresztény Tudomány felekezettel kapcsolatos könyvet. Ann távozott, és én hazajöttem. Hazafelé jövet beugrottam a falusi könyvtárba és kivettem négy regényt.

Hazaértem és lenyírtam a ház előtti füvet, és elkezdtem nekivágni a ház mögötti fűnek, de sajnos hirtelen leállt a fűnyírógép, és nem tudtam, hogy miért: frusztráció a köbön! Ebédeltünk a kertben, de lassan megeredt az eső, és kénytelenek voltunk a házba rohanni – ó jaj!!!!

Kaja után felmentem az emeletre és lefeküdtem...zzzzz! Kettőkor felkeltem és leültem a gép elé és megnéztem az emaileket.

Négykor másodszor gyalog átmentem a mamához. Visszahúztam a mama kukáját a ház mögé, mert ma volt a gyűjtési nap. Hazajöttem.

Hatkor Sarah megérkezett és vacsiztunk hármasban. Kaja után Sarah elrohant a saját lakásába kitakarítani. Mi pedig letelepedtünk a nappaliban és tévéztünk...zzzzz!!!

2009. augusztus 5. szerda

Reggel nyolckor gyalog átmentem a mamához, teát főztem és csevegtem vele egy órányit. Kitettem a mama kukáját, mert holnap a gyűjtési nap. Hazajöttem.

Délelőtt tizenegykor gyalog elmentem a faluba. Beugrottam a falusi postára és átadtam egy csomagot. Kiderült, hogy hétfőn a tavozó vendégünk, Leon nem csak egy pulcsit, hanem egy zsekit is hagyott maga mögött. Reméljük, hogy nem lesz egy másik ruhadarab, amit a postára kell vinni.

Ebédeltünk ketten. Kaja után felmentem az emeletre és lefeküdtem, szundítottam egyet. Lois pedig leült a gép elé és ellenőrizte az emaileket.

Négykor gyalog átmentem másodszor a mamához. Etettem Polly-t, a mama macskáját, mert a mama még nem tudott lehajolni a hátfájása miatt. Hazajöttem.

Hatkor Sarah megérkezett a melóból és vacsiztunk hármasban. Kaja után Sarah elrohant a saját lakásába kitakarítani. Lois leült a gép elé és a családfájával kapcsolatos kutatásokat végzett. Én pedig huppantam a kedvenc fotelomba és tévéztem...zzzzz!!!!

2009. augusztus 4. kedd

Kilenckor gyalog átmentünk a mamához, teát főztünk és csevegtünk vele egy órányit. Úgy látszik, hogy kicsit gyógyult a mama hátfájása. Távoztunk, és sétáltunk egyet a falu körül. Leballagtunk az újságárushoz és fizettük a havi számlát, aztán hazajöttünk.

Munkához láttunk a mosókonyhában. Lefejtettük a két demizson egresbort, amit két hete készítettünk, és közben sterilizáltuk a borkészítési eszközeinket is. Végül az egresbort két frissen mosott és szerizált demizsonba öntöttük. Láttuk, hogy még nem kész a bor, hogy üvegekbe töltsük.

Aztán Lois elkezdte készíteni az ebédet. Én pedig kondiztam a nappaliban egy félórányit. Ebédeltünk ketten, aztán én felmentem az emeletre és lefeküdtem...zzzz. Két órakor felkeltem, leültem a gép elé és megnézte az emaileket. Lois közben szorgoskodott a konyhában: megcsinálta a szokásos heti vasalást.

Hatkor Sarah megérkezett a melóból és vacsoráztunk hármasban. Kaja után Sarah elrohant, mert randija volt Francisszal, az álmai lovagjával. Mi pedig letelepedtünk a nappaliban és tévéztünk.

2009. augusztus 3. hétfő

Fotó: a franciaágy, amelyben Leon és Joan aludt – végre üres!!!

Reggel 8-kor a mama telefonált, hogy keresi a fájdalomcsillapítóit de nem találta meg. Gyalog átrohantam hozzá és megtaláltam a mama tartalék fájdalomcsillapítóit az ágy melletti fiókban, és neki átadtam. Teát főztem és csevegtem vele egy félórányit, aztán hazajöttem.

Kilenckor négyen reggeliztunk Leonnal és Joannal, aztán a vendégeink összekapták magukat és távoztak: ma este Leon Kent megyében lakó öccsével megszállnak.

Tízkor „Magyar Mike” megérkezett, és magyarul tanultunk. A pécsi barátunk, István akar Mike-kal megszállni augusztus 15-17: harman lesznek, mert István a feleségével, Máriával is a fiatalabb fiukkal, Lacival is jön. De Mike azt hiszi, hogy túl kicsi a háza. Csak két hálószoba van benne, és a második szoba zsúfolásig tele van kacattal. Mindez nagyon nagyon kínos Mike számára, mert szeptemberben Mike és a felesége, Mary meg fog szállni István nyaralóházban a Balaton közelében.

Háromnegyed 12-kor Mike távozott, és végre egyedül voltunk – hurrá!!! Totál kidőltünk....zzzzzz. Ebédeltünk a kertben, aztán én felmentem az emeletre és lefeküdtem, szundítottam egyet. Lois szorgoskodott a konyhában, készítette Sarah holnapi uzsonnatáskáját.

Délután felfedeztük, hogy Leon hagyott maga mögött egy kellemetlen pulcsit: kiderült, hogy a kis pulcsi pihen békésen egy fotelen. Lois becsomagolta és elvitte a falusi postára – Leon öccsének küldte.

Ötkor a mama telefonált, hogy nem tud lehajolni a hátfájása miatt. Kéte tőlem, hogy átmenjek és etessem Polly-t, a mama macskáját, sőt megfordítsam a mama matracát, mert nagyon kényelmetlen lett. Átmentem a mamához, és vittem magával még egy doboz fájdalomcsillapítót. Etettem Polly-t és megfordítottam a mama matracát, aztán hazajöttem.

Hatkor Janet, a barátnőnk megérkezett, és kicsit később Sarah, a fiatalabb lányunk is megérkezett és vacsoráztunk négyen. Kaja után Sarah elment sétálni egyet a falu körül, aztán elrohant a salsaórára.

Fél nyolckor a templom igehirdetô bizottságának a többi tagja megérkezettt a havonkénti találkozóra: összesen öten voltak – Lois, Janet, Marianne, Alfie és Gillian. Én pedig felmentem az emeletre és leültem a tartalék gép elé és ellenőriztem az emaileket.

2009. augusztus 2. vasárnap

Fél kilenckor négyen reggeliztunk, aztán Lois, Leon és Joan kocsival elment a templomba. Én pedig munkához láttam a konyhában, befejeztem a mosógatást – de oké, nem nagy kunszt!

Aztán gyalog átmentem a mamához, teát főztem és rendeztem a kis tablettatartó doboz segítségével a mama orvosságát a jövő hétre. Csevegtem vele egy órányit, aztán hazajöttem és kikapcsoltam.

Végre egyedül voltam, végre magamra maradtam a gondolataimmal – hurrá!!! Tehát tényleg kidőltem....zzzzzz!!!!

Egykor Lois hazaért, és kocsival elmentünk a barátnőnk, Gillian anyjához, Murielhez. Tizenketten vacsoráztunk Leonnal, Joannal és a templom más tagjaival. Kaja után kisütőtt a nap és beszélgettünk és teáztunk a kertben. A szomszédban barbecue-partyt tartottak: tényleg jó volt a szaga – mmmmmm!!!!!

Négy óra körül ketten hazajöttünk és megint teáztunk a kertünkben: Leon és Joan azonban kocsival elment Gillianhoz, hogy Peterrel, Gillian férjével beszélgessenek – Peter ME-ben (más szóval Myalgic Encephalomyelitis-ben vagyis krónikus fáradtság szindrómában) szenved, és nem sokat kimegy a házból.

„Magyar Mike” telefonált, hogy nem biztos, hogy tud-e három magyarnak (3 pécsinek: Istvánnak, Máriának és Lacinak) szállást adni két hét múlva, mert szerinte túl kicsi a háza. De azt is mondta, hogy ő és Mary, a felesége nagyon lelkesedik azért, hogy utazzanak velünk jövőre Franciaországra – hurrá!!!

2009. augusztus 1. szombat

Fotó: a térfigyelő kameránk lecsap az Észak-Angliából érkező dél-afrikai barátainkra, Leonra és Joanra (az elővigyázatos Leon gyorsan elbújik Lois plüsstigrise mögött, Joan éppen száll ki a kocsiból, még nincs tudatában a kamerának)

Fotó: Sarah megmutatja nekünk az új menyasszonyi ruháját

Hétkor teát hoztam Loisnak az ágyba, és nyolckor kocsival elmentünk a Sainsburysbe a szokásos heti bevásárlást végezni önmagunknak és a mamának. Hazajöttünk és ide-oda beraktuk a mi élelmiszünket.

Lois beugrott a fürdőszobába és elkezdett zuhanyozni. Én pedig gyalog átmentem a mamához és átadtam neki a „mamatápot”. Teát főztem és csevegtem vele egy órányit, aztán hazajöttem és zuhanyoztam.

Fél 11-kor munkához láttunk és elkezdtük kiporszívózni és kitakarítani a házat, mert ma estefelé a dél-afrikai barátaim, Leon és Joan megérkezik két éjszakára.

Ebédeltünk ketten. Kaja után Sarah, a fiatalabb lányunk benézett és megmutatta nekünk a menyasszonyi ruhát, amit ma délelőtt vásároltam a városban (lásd a képet).

A pécsi barátunk, István telefonált, hogy eljön a jövő héten Máriával, a feleségével és Lacival, a fiatalabb fiukkal együtt. Azt mondta, hogy akar nálunk maradni augusztus 9-11. Augusztus 15-17 „Magyar Mike”-kal akar megszállni.

Estefelé a deli-afrikai barátaink, Leon és Joan megérkezett kocsival Észak-Angliától és vacsoráztunk négyen. Kaja után letelepedtünk a nappaliban és beszélgettünk és nosztalgiáztunk. Leon és Joan kb 15 évvel ezelőtt távoztak Angliából.

2009. július 31. péntek

Fotó: a mama ámulja-bámulja a csilli-villi új fogantyúkat.

Hatkor felkeltem és teát hoztam Loisnak az ágyba. Még két óráig maradtunk ágyban, aztán én felkeltem újra és kondiztam a nappaliban, miközben Lois zuhanyozott. Reggeli után gyalog átmentem a mamához. Teát főztem és ellenőriztem a mama emailjeit. Aztán munkához láttam: két fehér fogantyút felszereltem a mama rovarrácsára (lásd a fotót). Hazajöttem és kávéztam Loisszal.

Délben gyalog elmentünk a faluba és ebédeltünk a Kings Arms kocsmában. Nagyon gazdaságos volt: csak tizenegy fontba került. Az italok (egy J2O üdítő és egy pint Guinness) benne voltak az árban.

Hazajöttünk és kávéztunk a kertben. Aztán Lois leült a gép elé és megnézte az emaileket. Én pedig felmentem az emeletre és lefeküdtem...zzzzzz!!! Háromkor felkeltem és uzsonnáztunk a kerti asztalnál. Négykor Lois munkához látott a konyhában, készített egy csokis tortát a hétvégi vendégeinknek.

Vacsoráztunk kettesben, aztán letelepedtünk a nappaliban, megnéztük a ma esti BBC Proms hangversenyt. Nekem a fénypontja Schumann zongoraversenye volt: vérpezsdítő!!!!

"Because of me, our gods have fled Alexandria"

Fotó: Berlioz "Kleopátra halála" című kantátája - Susan Graham az énekesnő (a csilli-villi új lapos televizióban)Fotó: a csilli-villi új háztáblánk – sajnos nem tökéletes!

Reggel 6-kor kondiztam egy félórányit a nappaliban és reggeliztem egyedül, aztán hoztam teát Loisnak az ágyba. Franciaul tanultam egy kicsit, aztán szorgoskodtam a ház bejárati ajtónál: felszereltem a csilli-villi új háztáblánkat az ajtó fölé. A lépcsőn állva nem vettem észre, hogy nem tökéletesen horizontális a tábla, de Lois kiment a házból és rögtön kipécézte a hibát – grrrr! Ó jaj, tartok tőle, hogy soha nem leszek a barkácsolás nagymestere!!! És jó kis lebőgés a szomszédok előtt!!! Hát, a jövő héten megpróbálom újra helyesen felszerelni....

Ebédeltünk ketten, aztán Lois leült a gép elé és megnézte az emaileket. Én pedig felmentem az emeletre és lefeküdtem...zzzzz! Háromkor Lois feljött és megyágyaztunk az egyik vendégszobában, mert szombaton délután a barátaim, Leon és Joan megérkezik Dél-Afrikából: nálunk két éjszakát töltenek. Aztán lecsoszogtam a lépcsőn és munkához láttam a konyhában: készítettem Sarah holnap uzsonnatáskáját.

Sarah telefonált, hogy nem vacsorázik nálunk ma este, de azt akarja, hogy főzzünk neki egy adag ételt, alufóliába bugyoláljuk és átadjuk neki. Mondta, hogy siet, mert Francis, az álmai lovagja elutazik ma este Devon megyébe: az anyja holnap aláveti magát egy csípőműtétnek.

Dél négykor teáztunk kettesben az ebédlőben, aztán gyalog átmentünk a mamához. Visszahúztam a mama kukáját a ház mögé, mert ma volt a gyűjtési nap. Teát föztünk és csevegtünk vele egy órányit.

Néhány hete a nyugalom uralkodott a mama életében, de ezen a héten sajnos véget ért ez az aránylag nyugalmas időszak, és a mama most már akar mindent változtatni az életében és a házában: ó jaj!!!! Hazajöttünk.

Hat órakor vacsoráztunk kettesben. Sarah benézett és kivette az ő adagját. Kaja után Sarah elrohant Francishoz, a jegyeséhez, Lois meg elrohant a templomba, mert ma este a bibliaóra volt. Én pedig letelepedtem a nappaliban és tévéztem: a BBC Proms hangverseny ment: nekem a fénypontja Berlioz „Kleopátra halála” című kantátája volt.

2009. július 29. szerda

Fotó: az a galamb, aki szeret engem

Reggel 8-kor gyalog átmentem a mamához. Kitettem a mama kukáját, mert holnap lesz a gyűjtési nap. Teát főztem és csevegtem vele egy órányit, aztán hazajöttem.

Kimentem a ház mögötti kertbe, hogy átcipeljem egy halom konyhahulladékot a komposztládába. Megláttam azt a galambot, ami betegedett két napja a kertben, ma a rácsozat tetején ülni. Lehet, hogy kicsit gyógyúlt. Nem repült el, amikor közeledtem. Úgy tűnik, hogy felismer engem. Ismeri a hangomat, és nem fél tőlem. Eat your heart out, Assisi Szent Ferenc (más szóval, szakadj meg az irigységtől)!

Bementem a házba és munkához láttam a konyhában. Felszereltem egy egyszerű szellőzési rendszert a konyha régi kéményére. Mondhatjuk ironikusan, hogy ennek a szellőzési rendszernek az a célja, hogy huzatmentesítse a kémény környékét: szóval örökké „zárva” lesz a rendszer!

Ebédeltünk ketten. Kaja után Lois leült a gép elé és ellenőrizte az emaileket. Én pedig felmentem az emeletre és lefeküdtem. Szundítottam egyet..zzzz! Fél négykor felkeltem és teáztunk kettesben a nappaliban.

Háromnegyed hétkor Sarah megérkezett a melóból és vacsoráztunk hármasban. Kaja után Sarah leült a gép elé és nézelődött a neten. A tervezett skóciai esküvőjével kapcsolatos kutatásokat végzett. Egy órával később elrohant a saját lakásába kitakarítani. Mi pedig letelepedtünk a nappaliban és rádiót hallgattunk. A mai "BBC Proms" koncert ment (élőben): nekem Mozart harmadik hegedűversenye volt a koncert fénypontja. Nem vagyok nagy rajongója Brucknernek.

2009. július 28. kedd

Kép: a pokoli keresztrejtvény, amit valami szadista készített

Reggel 6-kor kondiztam egy félórányit a nappaliban, aztán hoztam teát Loisnak az ágyba. Nyolckor gyalog átmentem a mamához, teát főztem és csevegtem vele egy félórányit, aztán gyalog továbbmentem a város központjába (a mama házától 2,5 km-re van). Benéztem a Wilkinsons gazdasági áruházba, és vettem néhány tiplit (magamnak) és 4 fiókkilincset (a mamának). Aztán beugrottam a WHSmiths könyvesboltba és 3 könyvet rendeltem a mamának: átadtam azt a vásárlási utalványt, amit a mama az öcsémtől kapott 2 évvel ezelőtt születésnapi ajándékba. Úgy látszik, hogy a könyvek a jövő héten érkeznek. Végül betértem abba az üzletbe, ahol szoktunk vásárolni a borkészítési eszközeimet: fertőtlenítő port vettem. Hazajöttem.

Kávéztunk kettesben. Aztán Lois munkához látott a konyhában: elkezdett sárgabarack lekvárt készíteni.

Ebédeltünk kettesben a kertben. Délután az volt a teendőm, hogy felakasszam a csilli-villi új háztáblánkat a bejárati ajtónk fölé, de sajnos először egy kicsit elbóbiskoltam a nappaliban a kedvenc fotelemben, aztán elkezdtünk nekivágni a tegnapi napilap keresztrejtvényének, amit bizonyára valami szadista készített: a fejtésével az egész délutánt töltöttük – grrrrr!!!

Hatkor Sarah megérkezett a melóból és vacsoráztunk hármasban. Kaja után Sarah elrohant a salsaórára, mi pedig letelepedtünk a nappaliban és totál kidőltünk....zzzzzz!!

2009. július 27. hétfő

Reggel 9-kor gyalog átmentem a mamához. Odafelé menet, beugrottam a falusi patikába és fájdalomcsillapítókat vettem a mamának, mert fáj a háta jelenleg. Megérkeztem a mamához, teát főztem és csevegtem vele egy órányit, aztán hazajöttem.

Kávéztünk kettesben, aztán Lois kiment a ház mögötti kertbe és a maradék egrest szedte. Én pedig munkához láttam az ebédlőben, rendbe hoztam az irattartót, mert szokás szerint zsúfolásig tele volt kacattal.

Van egy alumíniumból készült lépcsőfok a mama udvarán az oldalajtó előtt. Ennek a lépcsőfoknak segítségével tud kilépni a mama az oldalajtón át. Múlt héten Johnny G, a mama kertésze észrevette, hogy nagyon rozsdás lett ez a lépcsőfok, és szerinte veszélyes volt. Ma délelőtt Lois telefonált annak a cégnek, amelytől a mama kapta ezt a lépcsőfokot, de azt tanácsolták, hogy előszőr a körzeti ápolónőnek telefonáljunk. Lois felhívta az ápolónőt, de az valászolta, hogy a szociális intézményeknek telefonáljunk: ó jaj, olyan sokáig tartanak mindig az „egyszerű” dolgok!

Ebédeltünk ketten, aztán Lois szorgoskodott a konyhában, elkezdte készíteni a vacsorát. Én pedig leültem a gép elé és megnéztem az emaileket.

Fotók: Lois lecsekkolja a mama rozsdás lépcsőfokát és az éretlen almáját.

Fél négykor kocsival átmentünk a mamához és átadtuk neki azt a tévéasztalt, amit Sarah már nem akar. Lecsekkoltuk ismét az oldalajtó előtti lépcsőt (lásd a képet) és leteszteltem egy almát, ami esett a mama almafáról (lásd a képet): ahogy gondoltuk, még nem érett a mama állítása ellenére.

Hazajöttünk, aztán gyalog elmentünk Patriciához, a barátnőnkhöz. Uzsonnáztunk és csevegtünk Patriciával és a férjével, Tommal másfél órányit: Sarah házassági előkészületeiről beszélgettünk. Fél hatkor ismét hazajöttünk.

Fél hétkor Sarah megérkezett a melóból és vacsoráztunk hármasban. Kaja után Sarah leült a gép elé és megnézte az emaileket. Mi telepedtünk a nappaliban és franciaul tanultunk...zzzzz! Kilenckor megnéztünk egy dokumentumfilmet a Channel Four csatornán: a téma – Lord Byron utazásai – vérpezsdítő!!!!

2009. július 26. vasárnap

Reggel 8-kor gyalog átmentem a mamához, teát főztem és rendeztem a tablettatartó doboz segítségével a mama orvosságát a jövő hétre. Csevegtem vele egy órányit. Amikor távoztam, vittem magammal a mama kis állólétráját, amit kölcsönkért egy kis feladatra. Nem tudom, hogy mennyit nyom, de elég nehéz. Szerencsémre azonban a mama gyalog csak öt percre itthontól. Biztonságosabb a mama létrája, mint az enyém, bár be kell vallanom, hogy nem száz százalékos veszélytelen...

Hazajöttem, és munkához láttam a kertben (Lois közben kocsival elment a templomba).

Fotó: a beteg galamb. Remélem, hogy talpraáll, de be kell vallanom, nem jók a jelek

Lenyírtam a ház előtti füvet, aztán a ház mögötti három gyepet. Bobbal, a szomszédunkkal közös sövényt is lenyírtam. Megláttam egy beteg galambot a fészer mellett, tehát próbáltam a lehető legcsendesebben üzemeltetni a fűnyírógépet, bár ez nehéz volt: rendkívül zajos, egy repülőgépre hasonlít Bob szerint.

Bejöttem a házba és kondiztam egy fél órányit, aztán zuhanyoztam. Aztán szorgoskodtam a konyhában és készítettem az ebédet. Végül leültem a gép elé és ellenőriztem az emaileket. Hallottam véletlenül a magyar himnuszt a BBC weboldalán, mert épp kezdődött a forma-1-es magyar nagydíj.

Fotó: a térfigyelő kameránk lecsap a templomból visszatérő Loisra

Lois egykor ért haza és ebédeltünk kettesben. Kaja után Sarah telefonált, hogy átjön hozzánk, és hoz magával a lakásából néhány cuccot, amit a mi padlásunkon akar tárolni: egy számítógépet, egy tévéasztalt, egy cipőtartót, néhány lábast és tányeret, egy gyümölcsprést is beleértve. Úgy látszik, eldöntötte, hogy összeköltözik Francisszal és kibérelni a saját lakása második (kisebb) hálószobáját is (az elsőben – a nagyobban - Mark lakik).

Lecsekkoltuk ezt a holmikat, és rájöttük, hogy a mama-é a tévéasztal, tehát vissza kell adnunk neki holnap. Eldöntöttük, hogy Sarah cipőtartója a miénknél jobb, tehát használjuk. A régit a mosókonyhába cipeltük: azt mondtuk, hogy itt a kerti cipőnket és csizmánkat fogjuk tárolni. Számárunk a legjobb tárgy a gyümölcsprés. Azt tervezzük, hogy gyümölcslét készíteni a mama almából – hurrá!
Fotó: a titokzatos festmény, amit Lois anyja továbbadott

Ötkor elkezdtem "Magyar Mike"-nak levelet írni. Vázoltam magyarul egy lehetséges kiruccanást - gondolkodunk azon, hogy 2010 szeptemberében négyen utazunk Franciaországba.

Hatkor vacsiztunk ketten. Kaja után Lois leült a gép elé és a családfával kapcsolatos kutatásokat végzett. Van egy titokzatos festmény, amit továbbadtak a családjában, de senki nem tudja, hogy ki miért festette. A kép három kislányt ábrázol. A festő 1843-ban alkotta a művet és aláírta a festményt: a neve S. Betts volt, aki talán növelőnő lehetett valamelyik nagy kastélyben vagy nagy házban, de nem vagyunk biztosak. És nem találta meg eddig Lois ezt az embert a XIX. századi feljegyzésekben.

2009. július 25. szombat

Kép: a WHSmiths könyvesbolt a város központjában

Reggel 8-kor kocsival elmentünk Sainsburysbe a szokásos heti vásárlást végezni önmagunknak is a mamának is.

Hazajöttünk és ripsz-ropsz ide-oda beraktuk a saját élelmiszerünket, aztán gyalog elrohantunk a mamához és átadtuk neki a “mamatápot”. Teát főztünk és csevegtünk vele egy órányit. Leültem a mama gép elé és találtam két alapvető könyvet, ami a csillagászatról szól, mert a mama azt mondta, hogy akar ilyet vásárolni a WHSmiths könyvesbolttól: Steve, az öcsém küldött tavaly a mamának egy negyven fontos WHSmiths vásárlási utalványt születésnapi ajándékba – októberben jár le ez az utalvány, ó jaj!

Hazajöttünk és kimentünk a veteményes kertbe. Kiástunk néhány krumplit az ebédre és zöldbabot is szedtünk, aztán kávéztünk a csilli-villi új kerti asztalunknál. Lois benézett a szomszédhoz, és átadott Billnek és Marynek egy táska egrest: ezt az egrest néhány napja szedtük a gyümölcsöskertünkben.

Ebédeltünk ketten a kertben. Egy nem kívánt, kitartóan tolakodó darázs zavart minket, de elkergettük egy törölközővel.

Kaja után felmentünk az emeletre és lefeküdtünk két órára. Lois ma másodszor pátyolgatott engem és teát hozott nekem az ágyba, aztán mindketten felkeltünk. Én kondiztam a nappaliban egy félórányit, Lois pedig aprítette a tarlórépát, amit kiásott ma délután a veteményes kertünkben.

Uzsonnáztunk a kerti asztalnál. Hatkor vacsiztunk ketten, megint a kertben, mert még sütött a nap. Kaja után Lois leült a gép elé és megnézte az emaileket, aztán újságot olvast. Én pedig franciaul tanultam egy kicsit, aztán kiporszívóztam a házat, hihetetlenül jó érzés: holnap délelőtt nem kell csinálni - hurrá!!!!