Reggel negyed kilenckor négyen reggeliztunk, aztán Stephen és Diane elindult a Malvern-hegység felé. Ma este bejelentkeznek egy dél-walesi panzióba. Mi pedig kicsit fáradtak voltunk: nagyon szimpatikus pár Stephen és Diane de mindig elég fárasztó a vendéglátás és mi több, öregedünk mi tagadás! Meghívtunk minket Ausztráliába, de sajnos Lois nem szeret repülni.
Elbúcsúztunk tőlük, aztán gyalog átmentünk a faluba, egy csekket betettünk a falusi bankba a mama kedvéért, aztán továbbmentünk a mamához, odafelé menet beugrottunk a sarki közértbe és vettünk egy pint tejet a mamának. Megérkeztünk a mamához, teát főztünk, és csevegtünk vele egy órányit, majd hazajöttünk.
Ebédeltünk a kertben aztán felcsoszogtunk az emeletre és lefeküdtünk egy órányit. Kettőkor kikászálódtam az ágyból és elkezdtem Ildikóval beszélgetni a Skype-on, a téma globális felmelegedés volt: rééémes, borrrrzasztó! Ildikó találta az interneten erről a témáról szóló angol-nyelvű cikket, amit egy magyar és egy cseh írt, de megjegyeztem, hogy néhány hiba van ebben a cikkben. Háromkor befejeztük a beszélgetésünket, és újra belebújtam az ágyba, és ott maradtunk Loisszal még fél órányit. Lois próbálta eldönteni, hogy mit akar tőlem ajándékba, mert pénteken lesz a 63. születésnapja. Aztán felkeltünk és uzsonnáztunk a kertben. Elkezdtünk kitervezni olyan teraszt, amit akarunk építtetni a ház mögött, de rájöttünk, hogy sok-sok probléma van! Ó jaj!
Negyed hétkor Sarah megérkezett a melóból és hármasban vacsoráztunk. Kaja után Sarah elrohant a salsaórára, mi meg letelepedtünk a nappaliban és tévéztünk.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése