Kép: vége az ôsznek: az idén hihetetlenül korán – októberben! - beköszönt a tél. Szerencsére a téli időszámításra (azaz a GMT = greenwichi idôszámításra) való áttérésnek köszönhetôen a kis kukánk most már (szinte) fényes nappal várhatja (epedve) a kukásokat. De mégis mondta nekem kiskuka-hangon, hogy baromira fázik. Az az igazság, hogy csak hőbörögni tud ez a kuka!Lobo blogjában azokat a hangulatos szavakat elolvastam, hogy “ mint a régi szép időben mikor még csak ez az egy család volt az univerzum közepe, nem mindenféle aprónépek”. http://www.freeweb.hu/lobotomia/blog.php
Rájöttem, hogy olyan kevés fotó készült az egész családunkról akkor, amikor mi négyen “az universzum közepe” voltunk, “nem mindenféle aprónépek”, mert szinte mindig a kamera mögött állt egyikünk. Ez a kép valamikor a 80-as évek derekán készült: emlékszem, hogy mindnyájan fáradtak voltunk egy séta után, de lövésem sincs, hog pontosan hol és mikor. A folyóhoz közel, és nyár volt, az biztos.
20 percet a legutóbbi szerzeményem (a dal és a dallam) csiszolásával, finomításával töltöttem, “[Itt] Cheeky Monkey beszél” címmel. De sokkal több munka kell hozzá: még nem 100%-an tökéletes szerintem.... hát, minden remekmű előtt kell egy piszkozat…(sóhaj!!!!).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése