2008. július 24., csütörtök

leáldozik az építôk uraldalmának!!



A csillogó új oldali ösvény és küszöb

2008. július 23. szerda

Hihetetlen, de igaz. Az új mosókonyhánk és a többi projekt majdnem készen van, valszeg csak egykét nap munka van hátra: James, a fônök jön hétfôn vagy kedden a maradék feladatokat elvégezni, vagyis:
- befejezni a ház melletti ösvényt, ami vezet a ház mögötti kerthez (ma Steve és Dan végezték a mosókonyha küszöbének az építését és majdnem befejezték az oldali ösvényt is, de a végén sajnos kifogytak az anyagok, vagyis a kavics)
- befejezni az új mosókonyha padlóját, és a falainak belsô vakolását stb
- kitisztani és kijavítani a ház eredeti ereszcsatornáit
- új ventilátort felszerelni a kamrában (???)


Már használjuk a még nem kész mosókonyhát: fel van szerelve benne a mosógép, az új szekrények már tele vannak a szokásos kacattal, több hely van így a konyhában és a kamrában, és jobban is néznek ki. Ezentúl még több kacatot is felhalmozhatunk: hurrá! Valamelyik napon nekünk mázolni / festeni elkezdeni kell, de elôbb néhány nap/hét pihenôt kérünk: kegyelemért a lábad elôtt esdekelünk, kedves olvasó!

Alig hihetem: lehetséges-e, hogy egy pár nap múlva, építôk nélküli napokra/hetekre/hónapokra/évekre ébredünk???? Pukkanni fognak a dugók, az biztos. Késô áprilisban indult el a munka, akkor Lois csak 61 éves volt: fiatal, optimista, derûs, idealista, pozitív, szenvedélyes, dögös. Most már 62 éves, öreg, élemedett, pesszimista, borús, cinikus, negatív, kimért, banya. Szóval eltörött ember: szóval nálam sokkal jobb állapotban van.

Csak viccelek, de nehéz és nagyon kockázatos megpróbálni idegennyelven viccelni, eltûnik vagy béna lesz az eredeti vicc, és nem vagyok biztos, hogy megértetem magam. {hanghatások: a háttérben elôre felvett nevetés}. Hurrá, végre megértettem magam, még egyszer köszönöm! Ezt dallal befejezem, pillanat, meggondoltam magam. Hát ennyi, na pááá!

Mindeközben szépen gyarapodik a családunk. Az új unokánk, a Rosalind gyorsan fejlôdik, és milyen cuki a Josie is, nem?!

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia! Akkorát kacagtam a vicceden, hogy még a Kedvesem is átszaladt megnézni, mi a csuda történt velem :))) Nekem tetszett, meg kell mondjam! Gondolom, hogy Lois is vette a lapot :)
Csak ámulok, mennyit tanulhat az ember cirka két év alatt. És kitől tanulod a szlenget? Mint pl. ,,valszeg''? :)))
De akkor nekem miért nem megy az angol? :( Egyszerűen logikátlannak találom - már bocsánat - és már a 3. tanár mondja finoman, hogy talán valami más nyelvet kellene találnom. Nade mit? Ehh... na mindegy. Tulajdonképpen honnan van ez a csuda akaraterőd és kitartásod a magyarhoz?

Magyar Colin írta...

Szia Emese!

Köszi a bókokat, nagyon kedves vagy! Tulajdonképpen kb 10 éve tanulok magyarul (könyvekbôl és a netrôl: a neten fedezem fel a magyar szlenget!). De azt hittem, hogy több éven át nem sokat haladok, ezért kezdtem el magyarul blogolni.

Igazad van, a magyar nyelv sokkal logikusabb, mint az angol: ezt én is korai szakaszban észrevettem.

A hobbim a nyelvtanulás (franciaul is tanulok és blogolok). Két éve vagyok nyugdíjas és szerintem a nyugdíjas férfinak szüksége van valamelyik hobbira, különben túl sokat kocsmázik :))))

Imádom a legendás magyar humorérzéket. Nekünk a francia nyelv sokkal könnyebb, és sokkal több alkalmunk van tanárt találni, franciákkal megismerkedni, odautazni stb. De hiánycikk a humorérzék a francia neten szerintem.

Éljen a magyar humorérzék!

Üdv: Colin